Teleki László: Az orosz interventió Magyarországon : Diplomátiai okmányokkal bővítve (1861)
— 33 — áll, 18 millió szláv létezik, kik előtt az orosz despotismus kevésbbé gyűlöletes, mint az osztrák, mert legalább nemzetibb. Ismerjük az orosz eszmék testesitési szándokait e népekre vonatkozólag : Oroszország arra számit, hogy elébb Galicziát, aztán Cseh- és Morvaországot kerítheti meg; s a katonai határőrvidékek egyedül törvényes fejedelmének tekinti már magát. Azon okirat, melyet ezúttal közre adtam, bizonysága annak, hogy e tekintetben Oroszország tisztába van terveivel, vájjon nagylelkübb lesz-e ha az invásió Ausztriában már fait accompli leszen ? Nincs állam, mely önérdekeit első sorba ne helyezné, csak Oroszország képezne kivételt e szabályból? Múltja nem ezt bizonyítja! Ha Oroszország, czélját elérte (már pedig eléri, ha először mi, a népek szabadságának és függetlenségének védői el leszünk nyomva) mi lesz aztán, a dunafejedelemségekben már úgy is meglámadott Törökországból? És nem fenyegeti-e Németországot is az orosz interventió? nem avatkozott-e nemcsak a dán kérdésbe, hanem belső viszonyaiba, constitutíójába és függetlenségébe is? De hiszen a P. di B. okirata elég világosan és határozottan kimondja, hogy ez az interventió létre jön. — És nem beszél-e már erről az egész politikai világ? Oh! Oroszország ritka kitartással teljesiti feladatát. Nézzétek, mit mond nagy Péter végrendeletében, nézzétek mily eljárásra hivja föl utódait, hogy Oroszország betöltse szent küldetését! 3