Szemere Bertalan: Naplóm - 1. kötet (1869)

— 25 — Cheronéa, a városka áll. . . Volt acropolisa. Látszanak a falak. Lenn a vár alatt sziklában van kivágva a színkör, még több lépcsőzetes üléssorozatot megszámláltam. De az idő összerongálta. E széles völgy a Parnasson végződik, mely magasan nyúlik fel a légben. A Helicon közepe kopasz, teteje bokros. Kellemetlen arány. A Parnass, közepéig, zöldes, de nagy erdőtlen, azon tul sziklás csúcsokkal nyuladozik fel. A szirthasábok közt mintha apró kő volna leöntögetve. Mindennek szine oly kékes, hamvas, úgyhogy a bérez teteje az égbe mintegy bele-olvad. E hegynek erős, hatalmas, és még is könnyű, légies tekintete van. Előbb haladván, a Parnassnak keleti oldala nyilt meg. Itt három pompás csúcsa emelkedett. Tagjait láttuk az Istenek hegyének, pompás vonalokban. S midőn az áltelleni hegyekre hágtunk fel, a Parnass völgye és tömege akkor ragyogott szemünkbe déli szépségében. . . S a hármas oromsor alatt egy kisebb hoszudad kör van, mint az athénei stádium, csarnoka az Istenek lakának. . . Thébén innen a föld jobb, műveltebb. Itt-ott tehencsordát és lovak seregét is látni, nemcsak az erdőpusztitó kecskék fekete nyáját. A szőlők már a hegyoldalakban vannak. A gyapot dúsan tenyészik, s a kukoricza ha nem oly magas, dús is mint nálunk, de eléggé termő . . . Az olajfa itt ritkább, annál több a szelid és vad figefa. A gránátalmák most érnek, apró, vékony fák tövises, finom szálain. Azt nem értem, hogy itt is most szüretelnek, mint nálunk, s a szőlőszem nem is érett mindenütt . . .; hogy a kukoricza a mezőn van, vagy most törik ... A fige sincs mindenhol leszedve. . .