Szemere Bertalan: Naplóm - 1. kötet (1869)

— 321 — mód ellenkezvén. Az egész gyógymód eredménye annyiban állt: nem orvosolta meg Dinát, épen nem, de fájdalmait néhány órára megszüntette, mi minden esetre nyereség volt. Birt nagy erővel Regazzoni, de inkább alkalmas volt mutatványokat adni mint gyógyítani. Mint eszköz hatalmas, páratlan, mint értelem csekély. Empiricus volt, semmi egyéb. Az orvos, Mr. Loyet, egy bon-homme, kinek volt volna belátása, de erélye nem, és az olasz csinált a mi tetszett, mást minden nap. O is emigráns volt, s borzasztóan játszotta a patriótát, az önzéstelent, a philantropot, midőn jött az idő legnagyobb részét olaszos hetvenkedéssel és szóvillámokkal húzta ki, — de mindazon patriotikus sympathia nem gátolta 500 fr. dijt követelni, — mennyit Páris legelső orvosa nem kivánt volna. Annyi haszna volt e kísérletnek, a pillanatnyi enyhítésen kivül, hogy magam is kezdtem a magnetismust tanulni, mind könyvekből mind gyakorlatilag, s napközben ha a fájdalmak jelentkeztek, azokat ép ugy megszüntettem mint Regazzoni. Annak már három éve, sőt négy (1851. octob.), hogy Dina ohajtá kezemnek fejére tevését, ha igen szenvedett, s ez mindig használt, és ép ez az, miből azt következtetém, hogy ő a magnetismusra fogékony. De most megtanultam, hogy a hatásra nem elég egyszerűen ott tartani a kezet, hanem szükség akarni a hatást, s hogy ez eljárásnak vannak bizonyos szabályai, mik szerint a hatást vagy előmozdítani vagy elrontani lehet. Azonban más bajai is vannak Dinának, mik miatt a hires Dubois-val értekezénk, ki azt tanácslá, hogy e miatt a nyár egy részét Párisban kell töltenünk. A baj nem nagy, de mivel nem fordíttatott rá gond, az ápolás időt kíván, az idétlen szülés egyik oka a bajnak, de ha Szemerei. "21