Szemere Bertalan: Naplóm - 1. kötet (1869)

— 150 — Pulszky vállalkozóbb ember. Sok ismerete van, akar mindent, nem mer semmit, s hiában is kezdene, senki nem követné; ő nem szabadságot, hanem hirt keres. Különben is neki rendeltetése valaki szolgájának lenni; most Kossuth Írnoka, irja s teszi a mit Kossuth rendel irni és tenni. Klapkának hire nagyobb mint érdeme. Hiú mint egy asszony, gyönge mint gyermek. Mint politikus nem számit, nem ismeri az elvnek, mit vall, első corollariumait sem, mint férfi nem határozott. Kossuthot gyalázza, és mégis hódolni ment, nekem mint demokrata szívességet ajánl, és elleneimhez csatlakozik, — az igaz én szívességét nem fogadtam el. Czecz szinte tábornok volt. Ez bir sok katonai ismerettel, de prédál és tele adóssággal, melyből uj segitségkéréssel buv ki. Lehet, hazáját szereti, de annak sorsa nem háborgatja álmait. Lelke valaha egy őrmesterből hadnagygyá lett ember lelke volt. Köznapi jelenet. Vetter tábornok egy száraz osztrák iskolabeli katona, ha valaki, a főnök, valamit parancsoland neki, meg fogja tenni pontosan, minden tűz és lelkesedés nélkül. Kmetty politikai nulla, de lelkes magyar hazafi. A ki el fog ismertetni főnökül, az rendelkezni fog vele, akárki legyen az. Neki magának nincs semmi különös véleménye, az általános két eszmén kivül: haza és szabadság. Kossuth rendelkezik a katonákkal jelenleg, mert ő fizeti őket, ha más fizetné, az rendelkeznék velők. S mondhatni, hogy Kossuth csak maga tesz, mi sükerrel? mutatja Pataki felakasztatása, kit Hamburgba, az ottani magyar ezredek fellázitása végett küldött. Kossuthnak