Szemere Bertalan: Levelek : 1849-1862 (1870)

— 175 — hez képest, kik örökké rosz levegőt lélegezve, a természet bájos tájképeit csak puszta rajzokból ismerik. Mint a legmeglepőbb, ugy leggyönyörteljesebb érzés egy ilyen roppant város kellő közepén magunkat a szabad természet kebelében tudni, erdeileg öreg és vad fák árnyékában, hova a városi zaj sem hallatszik, hol gondolataink csöndjét háboritlanul élvezhetjük, hol óranegyedig jobbra s balra sétálhatunk, mielőtt egy-egy magas tornyot a messze távolban megpillanthatunk. Képzelje magának egy magyar Pestet, képzelje azt magának tízszer, húszszor oly nagynak mint milyen, s képzelje, hogy annak négy különböző részében négy városliget van., és Londonról s parkjairól némi fogalma lesz. Ezenkivül sok utczákon a házakat apró kertek előzik meg. De ezeknél még szebbek s egészségi szempontból fontosabbak azon majdnem 100-ra menő squarek, vagyis körded avagy négyszögű zárt piacz-kertek, melyek a város minden részeiben elszórvák, s melyek közül sok terjedelmére nézve a pesti nagy piaczczal vetekedik. Hanem mi a londoni parkoknak lényeges felsőséget s valódi fontosságot ád az európai más városok parkjai fölött, az főkép azoknak nagy terjedelmében rejlik. Más károsok a parkokkal Londont csak utánozni akarták, azok bennök csak ékességet láttak, ellenben London parkjaival komoly czélt akart elérni. Innen van, hogy a czél csak nagy térekkel lévén elérhető, maga a Hyde-park, a Kensington-kert majd 700 holdat, s a Regent-, Victoria-, St. James-, Green- és Battersea-parkok ugyan annyit foglalnak el. Összesen tehát egy városban több mint 1400 holdnyi park, a squarek nélkül. E szám maga mindent legjobban kifejez. Ha a parkok Londonnak, mint városnak fodiszei, mint lakhelynek viszont egészségi szempontból főbiztosítékai is. E nagy