Szemere Bertalan: Levelek : 1849-1862 (1870)

— 159 hozott volna a roppant műbe némi középponti egységet. Hiában, az angol sehol sem centralizál. A palota kapui 10V2-kor nyilának meg. Be csak a hat hóra előfizetők (season ticket) bocsáttatának, egy ilyen jegy ára 33 és 53 forint, ki biztosított helyet kívánt, az összeget még 10 forinttal kellé pótolnia. A nyugoti kúp alatt álla az üres trón, mellette két oldalon Viktória és Albert márvány mellszobrai. A keleti kúp alatt egymás fölötti lépcső-sorozatban ülének 500 zenész, és 2000 énekes, nők és férfiak. Ez alatt virágtól környezett mozaik szökőkút önté habzó vizét, mely előtt egy téres emelvényen több száz szék várta a magas vendégeket. Pontban egy órakor — mert az angol pontos mint a jó óra — jöve be a déli közép-kapun Cambridge herczeg, mint a királyné képviselője, társaival, kik valának: a canterbury-i érsek, lord Vestbury, a lord-kanczellár, gróf Derby, algróf Sidney, algróf Palmerston és az alsóház elnöke. Ezekhez csatlakozának az illető hivatalok tagjai, mint szinte a külországok biztosai is, kik közt két magyart is láték. Mindenki egyenruhában jelene meg, udvari trombitások, heroldok, apródok, kamarások sem hiányoztak, s a pár százból álló fényes csapat rendezett sorban vonula a nyugati kúp alá, hol az üres trón állott. Cambridge herczeg helyet foglalván, gróf Granville, mint a kiállítási igazgató bizottmány elnöke, néhány szó kíséretében egy hosszú feliratot nyujta át neki. Majd a zenekar rákezdé a „God save the Queen" nemzeti hymnust, melynek végeztével a herczeg válaszát mondá el. Ekkor kezdődék az úgynevezett búcsújárás. T. i. az összes udvari gyülekezet az előbbi rendben a keleti kúp alá mene át, s itt az emelvényen ismét helyet foglalt. És a roppant zenekar szerepe itt vevé kezdetét.