Szemere Bertalan: Levelek : 1849-1862 (1870)

— 104 — Ha munkámból példányokkal a kiadó megajándékozott volna, egygyel neked szivesen szolgálandottam, de hiszen ugy sem vihetnéd haza, Laczitól pedig olvasás végett elkölcsönözheted. Nem egyéb az mint felelet, históriai tényekkel, Kossuth szemtelen igényeire. Kit állítsunk helyébe, azt kérdik? Jelenleg senkit. Minden forradalom meghozza a maga emberét. A rosz minden esetre roszabb mint a semmi. Tehát nem jó'endsz?! Kimondhatatlanul sajnáljuk. Legalább adj alkalmat, elmeneteled előtt, általad, literatúrai ügyben, valamit haza üzenhetnem. S emlékezzél meg hívedről.