Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

III. Könyv. Az ország lakosai

69 mindannyian grófi czimet viseltek. Hasonló örökös főispánságokat régibb időkben a főpapok is számosabban bírtak, de Ulászló törvénye által, mely szerint a felől kiváltságot tartoztak felmutatni, e) nagyobb részben megszűntek, és az esztergomi s e0ri érsekeket kivéve, Mária Therezia óta az örökös főispánságban nem részesittettek. a) Sz. László Decv. L. III. C. 16. b) 1222. 2. 5. 14. 29.-- c) 1222. 16.— d) 1495. 19. — 1486. 21. — e) 1498. 57. — 1504. 3. — ujitva 1609. 20. 74. §. b) A többi mágnások. A többi mágnások kik grófi és bárói czimmel élnek, ezen méltóságukat csak kiváltságos leveleikből nyerték. Eredetök bizonytalan, annyi igaz: hogy már Verbőczy is emlékszik névszerinti mágnásokról és bárókról a) Mátyás és II. Ulászló alatt; emiitett családok, melyek közül a Bánfyak magokat akkor is és most is „Liber Barones de Losoncz" Írják; II. Ulászló egy oklevele melyben Drágfy György és János bárókká neveztetnek és a bárók sorába felvétetnek oda mutat: hogy ilyenek már azelőtt is léteztek. Mi a grófi czimet illeti, e felett az irókközt a vélemények különbözők. Valószínű azon állítás, hogy a nem hivatal után, hanem csak születésbőli grófi czim I. Lajos és Zsigmond előtt aligha létezett és az elsők a Pálfyak voltak, kiknél a tulajdon képeni születési grófi czim kezdetét vette. A grófok diplomaticai czime „Spectabiles ac Magnifici" tekintetes és nagyságos, a báróké: „Magnifici" nagyságos. a) I. r. 93. cz.