Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

III. Könyv. Az ország lakosai

63 igy elkobzott jószágok negyed része is őket illette, valószínűleg a régi oklevelek tanusitása szerint, mit főleg az ezt megszoritó kiváltságos levél nyomán, melyet IV. Béla 1263-ban az esztergomi templomnak adott a) állithatni. Ezen elkobzott jószágrészek aztán vagy másoknak adomány oztatiak, vagy eladattak. Innét származott a nádornak szokásos adományzási joga; mely a törvények értelmében csak oly javakra szoríttatott, melyek csak jogilag de tettleg még nem szállottak vissza a szent koronára, és csak nemeseknek adományozhat, és egynek nem többet 32. jobbágyi állománynál, sem e végett más nagyobb jószágtestet megszakítani vagy megosztania nem szabad. Valaha ez a királynak is érvénytelenség súlya mellett 1 év alatt bejelentendő volt, b) de e feltétel megszűnt. A nádori adományról magánjogi tekintetben értekezni körünkön kivül esik. Itt még csak az jegyeztetik meg, hogy a nádornak ezen joga ujabb természeténél fogva annak inkább kir. helytartói tisztéből folyik, mint ezt I. Ferdinánd alatt Thurzó Elek, ezután Várdai Pál esztergomi érsek, Újlaki Imre győri püspök mint helytartók nyerték és gyakorolták. Es miután Hollós Mátyás törvénye által 1554-ben a királyi helytartói hivatal a nádorokra átment, Nádasdy Tamás valahányszor adományozott, mindannyiszor ezt saját szavai szerint c) kir. helytartói minőségénél fogva tette; és I. Ferdinándnak hozzá intézett helytartósági minőségben őt megerősítő oklevelében néki jog adatik 32 jobbágyi állományt magában foglaló javakat adományozhatni, d) Megemlítendő végre, hogy a nádor fizetését a király határozza meg, nem számítván ebbe azon 3000 aranyat, melyet a jászok és kunok a nádornak mint föbirájoknak évente ajándékozni kötelesek, e) a) Pray Spécim. Hyerarch. Huog. T. I. pag 128. b) 1723. 4. 1715. 33. c) Cziráky 230. §. d) ugyan ott. e) 1848. 28. 3. §.