Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

III. Könyv. Az ország lakosai

III. KÖNYV. Az ország lakosai. Első fejezet. Az ország karai és rendei általában. 50. §. Magyarország lakosai. — Akarok és rendek általában. Magyarország lakosai, kik a polgári kötelékbe bevévék, vagy is kik Magyarország törvényeivel élnek, 1848 előtti törvényeink szerint az ügynevezett karok és rendek közé nem mindannyian tartoztak; mivel a karok és rendek vagy a nemzet, közjogi értelemben véve, csak azon osztályait jelenti az ország lakosainak, melyek az országos ügyekbeni részesülésre hivatvák. A „karok és rendek" nevezete főleg I. Ferdinánd korától veszi kezdetét, az előtt „regnicolae, " vagy „status" nevezetet találunk. A „status et ordines" karok és rendek czim alá jönnek a főpapok, ország-zászlósok, szabad királyivárosok és szabad kerületek; mert csak ezek bírnak 1848-ot megelőző törvényeink értelmében országgyülési joggal, mint ezt II. Mátyás törvénye (1608. 1. kor. u. ) a multra nézve is kimondja. Magyarorsz., közjoga 4