Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

II. Könyv. A magyar király

34 31. §• A koronázás lényeges részei. Törvényeinkben a koronázásróli említésnél egyszersmind a „törvény es, legális, ritu legali" megjegyzésekodamutatnak, hogy ezen törvényes szertartások megtartandók, és ezek az u. n. lényeges részeitjelentik; lényeges részei pedig a koronázásnak a következők: a koronázási hitlevél (Diploma Inaugurál e) a koroná zás maga ősi vallásos modorban, és a nyilvános ünnepélyes eskü; melyekről egyenkint széliünk a következőkben, 32. §. Koronázási hitlevél. A koronázási hitlevél (Diploma inaugurale) eredete nem tudaiik. Annyi bizonyos, hogy már szent István adott a magyarnak különös szabadságokat, melyek az 1222-i arany bullában is jelenkeznek; és Hartvik iró szerint már az első koronázáskor azokat örökké tartó szövetségként aláírásával erősítette; ugyan ezt követték a következő királyok is, a mennyiben az ország szabadságait a decretumokban ismételve megerősítették; igy II. András és annak fia IV. Béla. Ebből azonban, hogy ily megerősítés a már megtörtént koronázás utóin fordúl elő, nem következik, hogy királyaink a koronázás előtt ily megerősítést nem tettek volna, mert III. András és I. Ulászló decretumai ellenkezőt mutatnak, melyekben az előbbi királyok által adott jogok és szabadságok, mind a mellett, hogy azokat már a kormányra léptökkor Írásban megerősítették, újra érvényesíttetnek, a) I. Ferdinánd azokat az országos rendek kérelmére, kik ezt az ősi szokás alapján tevék, az országba léptekor, és koronázása alkalmával ünnepélyes oklevéllel és esküvel megerősítette. (1537. §. 1—4.§.) A koronázási hitlevél azonban ujabb megállapított jelentőségében azon oklevelet jelenti, mely mint költsönös szerződés a király és nemzet közt a király sajátkezű aláírásával, és a nagy királyi pecséttel