Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

I. Könyv. Magyarország területéről

24 IIL FEJEZET. Magyarország felosztása. 16. §• Magyarország különbféle felosztása. Régente Magyarország felső és alsó Magyarországra osztatott, és ezt tartották az idegenek is; a felső volt a Dunán inneni, a többi az alsó. Később jött a négy kerületrei felosztás, ezek: Dunán innen és tiü, Tiszán innen és túl; a mint ezt az úgynevezett 4 kerületi itélő tábla, (Tabnlae Districtuales) a) az adóra nézve kirendelt 4 kerületi biztosok száma, b) valamint a nemesi felkelő sereg négy kerületi kapitánya, c) végre a megyéknek, a szerint a mint egyik vagy másik kerületbe esnek, dunai vagy tiszai elnevezése tanusitja. A horvát- és tótországi megyék természetesen ide nem számitvák. d) a) 1823. 31. 30. b) 1723.100. c) 1740. 63. stb. á) alább 18. §• 17. §• Vármegyék. Magyarországnak vármegyékrei felosztása a legfontosabb. Elnevezésök eredetét és egyébb történeti oldalát elhagyva, csak annyit emiitünk, hogy e felosztásnak megálapitása előtt, mi az ország alapításával egyidejű, régente Pannoniát már az avarok bizonyos kánságokra osztották, melyek, valamint eleve a mi megyéink is, inkább katonai mint polgári szerkezetűek voltak. A névtelen jegyző már Árpád idejéből is emlit megyéket, a) a megyeszó a valódi, mert a vármegye elnevezés csak azon megyéket illeti meg, melylyekben vár is volt és attól neveztettek. A megyék száma koronkint változott, a mint a régi földleirás tanusitja;azonban mikor mennyi volt? e tekintetben az irók igen különböznek, b) Jelenleg 55. megyét számlálunk Magyarországban és