Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

I. Könyv. Magyarország területéről

19 szerint és ítélőszékek által kormányoztatott, kiket a király nevezett, részt vett az országgyűléseken vajdája, vagy ritkán küldöttei által; a mint magok az országgyűlési végzemények mutatják, a) Erdély nemesei az ország egyébb nemeseivel ugyanazon jogokat, szabadságokat élvezték és Erdély e viszonyban volt Magyarországhoz egész a mohácsi ütközetig. Miként változott e viszony a Ferdinánd és Zápolya János közt 1538-ban kötött váradi békekötés által, a midőn annak 7-ik feltétele szerint Erdély élte tartamára János királynak esett Magyarország jelentős részével együtt, utóbb Izabella királynénak, ezután fiának János Zsigmondnak; majd részint magyar részint erdélyi születésüeknek fejedelmi czim, de mindenkor a jövendő visszakapcsolás feltétele alatt? a történet, kötések és törvényeink b) igazolják. E viszony azonban Magyarországhoz még is jobbára pártfogási (clientelaris) szint mutatott egész I. Leopoldig, a kivel uralkodása alatt Magyarország a török igától menekülvén, Apafi Mihálynak a fejedelemségről önkényt lett visszalépése után Erdélyország is a magyar király egyenes uralma alá jutott, a midőn Erdély rendéi Leopoldnak és annak elsőszülött fiának Józsefnek meghódoltak; önkényt beismervén, hogy az elszakadást a balsors irigykedése és némelyek nagyravágyó merényei okozták, stb. A mint tehát Leopold király 1691-ben kiadott ünnepélyes okleveléből kitetszik, Erdély századokkal az előtt Magyarországhoz tartozott; — és azt ugyan ő Magyarország legrégibb tagjának (antiquissimum Regni Hungáriáé membrum) nevezi, mely régente az idők viharai által attól elszakittatott." Az ország rendéinek a következő országgyűléseken megújított kívánságuk és kérelmök Erdélynek egyesítését illetőleg nem teljesült, csupán a 3. előbb szorosan Magyarországhoz tartozott Kraszna, Kővár vidékével, közép Szolnok és Zaránd vármegyéket illetőleg, melyek az 183% XXI. t. cz. által Magyarországhoz visszacsatoltatni rendeltettek, mi azonban csak az 1848. évi VI. t. cz. által teljesittetett De Erdély egyesítése is kimondatott az 1848. VII. törvény czikkben. 2*