Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

Tartalom

6 deknek kiád, mely aztán az esküformával együtt az országgyűlési végzeménybe befoglaltatik. Erről tüzetesen alább a 32 §-ban. VIII. 3.) A bécsi és linczi békekötés és az 1791. 26. és 27-ik t. czikkelyek A bécsi és linczi, az 1608-ik kor. e. 1-ső és 1647: 5-ik t.czikkekben megerősített békekötések, az ország egyébb jogait is érintve, mindkét vallású evangélikusok szabadvallás gyakorlatát megadják, és a reájok következett 1790. 26. t. czikknek alapjául szolgálnak, mennyiben t. i. a szabad vallásgyakorlat ismét megerősitetik és bővebben magyaráztatik; a görög-nemegyesültekre nézve pedig az 1791. 27. t. czikk. IX. 4.) Az 1723.1. 2. 3. t. czikkek. Alaptörvényül szolgálnak az 1723. 1, 2. 3. t. czikkek is, melyek az ünnepelt pragmatica sanctiót tartalmazzák, melyben Magyarországnak a többi örökös tartományokhoz viszonya, a felséges ausztriai ház örökösödési joga és rendje, a koronázás és szokott eskü szükséges volta, az ország, és lakosai jogai sérthetetlenségének fogadása az utódokra is kiható kötelességgel, — körülményesen meghatározva olvashatók. X. 5.) Az 1791-ki országgyűlés némely torvényc z i k k e i. Az 1791-ki országgyűlésnek 10. 12. 13. és 19. törvényczikkei az utóbbi törvényhozás által a) alaptörvényi erőre emeltettek; ezek közöl az első az ország függetlenségiről, a második és harmadik a törvényhozó és végrehajtó hatalom gyakorlatáról valamint az országgyűlés tartása