Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

Tartalom

2 kor kaján szemmel nézték,— beismerik; azonban van ennek a törvényeinkben szétszórt, mint egy óvó helyeken kivül kiáltó nyoma és egyszersmind alapja az 179 °A X-ik törvényczikkben, melyről méltán elmondhatni, hogy berne közjogi állásunk legtökéletesebben van formulázva, mert kimondja: hogy Magyarország kapcsolt részeivel együtt szabad ország és tekintve az összes kormányzat törvényes alakját, ide értve minden kormányszékeit— független, vagy is semmi más országhoz nem tartozik, hanem önálló és alkotmányai bir." III. Az ország al kotmány-, és kormány-formájának fogalma. Azon törvényos elvek és szabályok összege, melyek által az államban a főhatalom gyakorlásának módja, terjedelme és határai megállapitvák, „alkotmánynak" (Constitutio) neveztetik, és az ekkint megállapított főhatalomnak az ország kormányzatában jelenkező rendszere kormányzat vagy igazgatási formának mondatik. Ez utóbbi tekintet alá jőnek nálunk az országgyűlések, kormányszékek (Dicasteria), főispánságok, s egyébb törvényhatóságok; ide esik az országnak megyékrei felosztása, a főispányok tekintélye, a közjövedelmek meghatározása és beszedés módja, végre a haza védelmi-, katonaszedési- és élelmezési rendszere. Ezek összevéve teszik az ország kormányzati alakját és bár az ország alkotmányi rendszerével legszororosabban' összefüggnek , ettől azonban, mint a mód magától a tárgytól, különböznek; mert az alkotmánynak ezekre vonatkozó elvei és szabályai a kormányzatban mintegy élve, működve jelenkeznek.