Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

V. Könyv. Az ország kormányzása

167 II. FEJEZET. Az ország közhatóságai. 162. §. A közigazgatási hatóságok általában és különösen a vármegyék. A közhatóságok, illetőleg közigazgatási hatóságok, mellyek egyszersmind körükben az igazságszolgáltatást is gyakorolják, és nJurisdictiók" törvényhatóságok nevezete alatt ős ismeretesek, a végrehajtó hatalom törvényes organumai, régi ős intézményeink és a törvények hű őrjei. Tisztjeiket magoknak szabadon választják, azokkal egyetemben egy moralis testületet tesznek, közügyeiket a törvény és hatáskörük szabta korlátok közt igazgatják; és e tekintetben a főkormányszékekkel szoros közlekedési viszonyban állnak. a) Mint a törvények hű őrjei az azokba netán ütköző felsőbb rendeletek iránt óvásos előterjesztéseket tehetneik, ezek nem sikerülte esetében bár a felsőbb rendeleteket végre hajtani kötelesek, de az országgyűlésen sérelmeik előadási jogát gyakorolták. Helyhatósági szabályokat királyi jóváhagyás mellett alkothatnak; de azok a törvények és törvényes szokásokkal nem ellenkezhetnek. Illy hatóságok a következők: A vármegyék, szabad, kir. városok, jász és kun kerületek és a hajdú kerületek. A vármegyében a közigazgatási ügyek a megyét illetőleg a megyei köz- és kis gyülések által intéztetnek. Ezekről, az ország elejétől fogva fenállott institutiókról "Congregatio" nevezet alatt már Zsigmond király korában tétetik emlités b), mely a tisztviselői karon kívül a megyebeli főpapok, zászlósok, mágnások és nemesek egyeteméből „Universitasu állott, a men-