Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

IV. Könyv. A felségi jogokról

159 XIX. FEJEZET. Az ország és kormány-alkat Magyarországban. 157. §. Az országalkat Magyarországban monarchiái. Magyarországban az országalkat „forma imperii" monarchiái, miután az országbeli főhatalom az eddig előadottak szerint a királyt illeti. Ilyennek tanúsítja ezt a polgári köteléknek ős eredete a névtelen jegyző szerint, tanúsítják ezt a legrégibb irók, mint Porphirogenet, és bölcs Leo, a) ki megírta : „hogy a magyar nemzet egynek hatalma által kormányoztatik." Igazolja ezt a vezérek története kik Árpád után következtek. Szent István országát monarchiának, népét monarchiája nemzetének mondá. b) Ezen országalkat a legújabb időkig is folyvást fen áll. A kormány-alkat tekintetében azonban Magyarország korlátolt monarchia: mivel mind az országlati, mind a kormányzati jogok is nagy részben—mintáz eddig mondottakból láttuk — törvények által vannak korlátozva, sct több fontosabb felségi jogok átlagos részben a nemzet beszóllásához s illetőleg határozatához vannak kötve, a) Az alkotmány, törvény és törvényesen bevett szokások szerinti kormányzást királyaink a koronázási hitlevélben, és a koronázás alkalmával esküvel is fogadják, b) a) 1791. 12. b) 1. fennebb 32 — 35 §§. — Erről bővebben gr. Cziráky 638 — 647 §§-okban.