Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

IV. Könyv. A felségi jogokról

148 innét látszik eredetét venni azon tíz század, mely a fortalitiumokra fordítandó volt; ez elején öt évre szorittatván, 1773-ik év óta folytonossá vált. a) a) Az u. n. Kolonichféle szerződésről szó volt feljebb a 132 §-ban. XIV. FEJEZET. A közjövedelmek forrásai. Különösen a kir. javak. 145. §. A közjövedelmek forrásai A közjövedelmek majd a közjavakból, fekvő jószágokból, majd a kincstári jövedelmekből, hová az u. n. nagyobb regá1ék tartoznak, végre az adóból kerülnek ki. Hazánk első zsengéjében a király és ország szükségei fedezésére terjedelmes fekvő javak szolgáltak; a mellyek az egyházak alapítása, és kir. adományok által vagy más módon igen megcsökkentek; mire Albert király a királyi és koronai javak és jogok eladását, és elzálogitását végkép megtiltotta; a) de ez nem használván, az országgyülés 1514-ben elrendelte, b) hogy minden elzálogitott királyi jövedelmek visszaváltassanak, és illyesminek többé, — bár mily szükségben — a kir. tanáts meghalgatása nélkül helye ne legyen. a) 1439. 16. b) 1514. 1. 2. 3. 1608. 22. kor. e. és 1791. 7. 146. §. Kamarai javak. A kamarai vagy kincstári javak, másutt d o m a n i umok, honunkban eloszlanak koronai, és ügyészi ja-