Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

IV. Könyv. A felségi jogokról

116 is betétetnek, hogy az ország magát azok iránt tájékozhassa. A törvény pedig azt rendeli, a) hogy a királyi előtérj esztvények tárgy altatván, az ország igaz sérelmei minden országgyűlésen mulhatlanul orvosoltassanak. a) 1495. 25.—1563. 33. b) 1793. 13. 109. §. A tanácskozás módja. A tanácskozás a királyi előterjesztvények, sérelmek s inditványok felett régtől fogva legelőször is a kerületi ülésekben történt. Ezek ezelőtt tisztán privát értekezletek voltak, és 1790-ben a vármegyék követjei az ország négy kerületei szerint 4 külön helyen gyűltek egybe. Majd 1802ben a két dunai és tiszai kerületek egyesülvén, 2 külön teremben tartották üléseiket, melyekben azonban a városok, káptalanok, jelen nem lévők követei részt nem vettek. Később mind a négy kerület egyesült, s legutóbb a követek táblájának egész személyzete megjelent, a személynököt és a királyitábla tagjait kivéve; és ekkor a két két Duna és Tisza kerületeiből felváltva hetenkint két két vármegyének két követe elnökösködött; jegyzőket is a kerületi ülés maga köréből választott; de a követek és mágnások országos üléseiben itélő mesterek „Protonotarii" vitték a tollat. Az 1848. 4. t. cz. szerint a főrenditábla jegyzőit saját tagjai közül titkos szavazás utján maga választja, igy a képviselők táblája is. a) A kerületi ülések ujabb időben igen fontosakká váltak, mert a tárgy ott megvitatva, sőt szavazatok szedésével is eldöntve: a mágnások táblájához küldendő izenettel a követek táblájának országos ülésébe egészen készen vitetett be, és itt vagy „maradjon" felkiáltással helyben hagyatott; vagy ha vitatkozás alá került is, ez igen rövid volt. Legújabban a kerületi ülések mellőztettek, és helyökbe titkos szavazat utján választott-küldöttségek léptettek.