Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

IV. Könyv. A felségi jogokról

112 14-kéa kelt udvari rendelet ezennel visszavettnek kijelentetik, h) a) 1625. 62. — 1655. 61. — b) 1681. 51. — c) 1649. 44. — d) Ugyan ott. e) 1655. 61. — 1715. 50. - f) 1647. 62. — g) 1. 1848. 5. t. cz. 5. §. 58. - 60. 66. 67. 80. sz. alatt, h) 1848. 5. 54. — 57. §§. 104. §. Az országgyűlés feje. Az elnöklet. Az országgyűlés feje a király, és azt vagy személyesen nyitja meg vagy küldöttje, királyi biztosa által, mi az austriai házbóli királyok alatt I. Ferdinándtól VI. Károlyig sokszor megtörtént. Azonban az elnöklet emlékezetet haladó idő óta, mire a törvények is igy hivatkoznak a) áltáljában az egész országgyűlésre nézve a nádort, különösen pedig ugyan őt a mágnások táblájánál, távollétében az országbirót, ennek is akadályoztatása esetében a tárnokot illeti. Az alsó-táblánál pedig a királyi személynök elnököl, b) akadályoztatása esetére e jog az alnádort, e helyébe pedig az al-országbirót illette, c) Az 1848. 4. t. cz. szerint azon változás tétetik, hogy elnököt és másodelnököt a főrendi-táblához a tábla tagjaiból ő felsége nevez ki. A képviselő-tábla pedig egy elnököt, két alelnököt tagjainak sorából, titkos szavazás utján maga választ. Mind a két tábla elnökei az országgyűlés egész folyamára neveztetnek, illetőleg választatnak; a választás az első ülésben a tábla legkorosb tagjának elnöklete alatt történik. Ugy a főrendi- mint az alsó-táblai elnök az országos pénztárból dijthuz, melynek meghatározása a legközelebbi országgyűlés első évi ülésére halasztatott. d) a) 1662. 53. 1687. 10. b) 1662. 53. és a szokás. c)az országgyűlési akták, d) 1848. IV. 7. 8. 9. §. 105. §. Felső és alsó-tábla az 1848-ki törvények előtt. A felső- és alsó-tábla régóta különválva tartja tanácskozásait. A királyi leiratok és a rendek feliratai (Repraesen-