Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

IV. Könyv. A felségi jogokról

IV. KÖNYV. A felségi jogokról. Első Fejezet. A felségi jogokról általában. 87. §. A felségi jogok felosztása. Mellőzve a közjogi irók által a felségi jogok felosztá­sára nézve felállított elméleteket, legczélszerübb felosztás­nak tartjuk azt, mely a felség személyi fogalmá­ból és szervezeti törvényeinkből származtatik. Ennélfogva a felségi jogok eloszlanak a szorosan vett sze­mélyi felségi jogokra, és a kormányzati jo­gok r a, ez utóbbiak ismét a törvényhozó- és végre­hajtó-hatalomra, a végrehajtó -hatalom a közigaz­gatási és igazságszolgáltatási főhatalmat foglal­ván magában. Mindezen felségi jogok, miután az ország belviszo­nyaira vonatkoznak, belső jogoknak mondhatók. A felségi küljogok: a béke és hadjog és a kövtségi jogok. A belkormányzati felségi jogok tekintetében sarkala­tos és alkotmányos állapotunkból folyó megkülönböztetése a kirekesztő, „reservata" és országgyűlési, „comi­talia" felségi jogoknak; és ott, hol csupán e két különböző

Next

/
Thumbnails
Contents