Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

III. Könyv. Az ország lakosai

83 gondját teljes mértékben magára vonta. És igy keletkezett az u. n. Mária Theresia urbáriuma, a) mely aztán 1791­ben törvény által is megerősíttetett és 1836-ig zsinór-mér­tékül szolgált, de akkor b) az úri jobbágyi-szolgálatok pon­tosabban meghatároztatokak, a jobbágyok sorsa a költöz­ködési szabadságnak törvény általi szabályozása folytán ked­vezőbbé tétetik, sőt a telkek szabad adás vevése a földes­úr földtulajdoni jogának fentartásával és törvényszabta be­egyezésével megengedtetik és a megszerzés feltételei is megszabattak. Ezek szerint a földesúr vevő nem lehetett; úgy szinte ugyanazon helység közbirtoko:;ai, valamint maga a község sem; továbbá nehogy a jobbágy telkek aránytalanul egyesek kezébe összehalmoztassanak, azon helyeken, hol az úrbéri birtok 40 egész jobbágytelki állo­mányt felül nem halad, csak 1. egész telket, 40-től 80-ig kettőt, 80-től 120-ig 3, telket, ezen túl 4-et vehetett meg egy ugyanazon személy, de ezen szabály alóli kivételek is szinte meghatároztattak. c) telkeik beruházásai felől végrendelkezési jogot is nyertek, d) A földesúri hatóság és az úrbéri perfolyam szabályoztatott. e) Az 183%-ki — a job­bágyok állapotára nézve korszakot szülte t—örvények 1840­ben a VII. t. cz. által felvilágosittatnak és módosíttatnak; különösen pedig a 9. §.-ban az örökváltság foglaltatik, mely szerint megengedtetett, hogy a jobbágy földesúri tartozásait, szolgálatait és adózásait a földesurrali egyezés alapján örök időkre megválthatta: — a VIII. t. czikkben a jobbágyok örökösödése iratik körül — Az 1840 i tör­vények még tovább mentek, ugyanis a IV. t. cz. a nemesi javak birhatását; az V. t. cz. a hivatalképességet a nem ne­mesekre is kiterjeszti, a IX. t. cz. a közmunkát szabályozza , és elvégre az 1848-ki IX. t. cz. az úrbér és azt pótló szer­ződések alapján addig gyakorlatban volt szolgálatok: robot, dézsma és pénzbeli fizetéseket örökösen megszünteti; az 1. §-ban a törvényhozás a magán földesurak kármentesíté­sét a nemzeti közbecsület védpaizsa alá helyezi, stb. — A 4. §-ban az uri-törvényhatóság megszüntetik, és az 5-dik §-ban a „moratórium" vagy is késedelmi jog azon földbir­tokosokra nézve, kik urbériséget vesztenek, további rende­6*

Next

/
Thumbnails
Contents