Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

I. Általános rész

79 04. §. Jogügyletek, kötések, vagy szerződések. Erőszak, félelem, tévedés. Ha a cselekvény oda van irányozva, hogy általa a törvény értelmében jogviszony alapittassék meg, vagy megváltoztassék: az ily cselekvény jogügyletnek, kötésnek vagy szerződésnek mondatik a). Ha a jogügylet többeknek egyezéséből keletkezik : két vagy több oldalú, különben csak egy oldalú b). Oly jogügyletek, melyek cselekvési képességgel nem birö személyektől származnak, semmisek. Úgyszintén olyanok ist melyek érthetlenek vagy tárgyuk tekintetében határozatlanok, valamint a melyek tárgyául forgalmon kivüli dolog, lehetetlen vagy a törvényekkel és erkölcsiséggel ellenkező cselekvények vétettek fel c). Magának az akarat nyilvánításának komolynak és határozottnak kell lenni; ha nem ilyen, valamint, ha testi erőszak által csikartatott ki, semmisnek tekindő d). A félelem által kényszeritetett jogügylet megtámadható és felbontható, de csak akkor, ha elégséges okból és elég nagy bajtól származik, és jogellenesen okoztatott akar a szerződő fél, akár egy harmadik által annak tudtával; minek megítélésében a bajnak, eszközöknek minősége, valamint a félőnek személyisége és egyéb befolyással biró körülmények határoznak e). Tévedésa valóságtól eltérő hibás vélemény. Ha a tévedés más által okoztatik, tévesztés, de gyakran csalásnak is beillik. A tévedés akár tudatlanságból, akár a valóságtól eltérő véleményből származik, a jogügyeletnek csak akkor árt, ha az akarat valóssággal nem a jelenkező jogügyletre volt irányozva, p. o. ha valaki mástól elkér valamit, az átadó kölcsönként adja, az átvevő pedig ajándéknak véli; vagy ha valaki jószágát zálogba adni akarta, a másik pedig azt hitte, hogy eladja stb. — Tévedés fenforoghat a cselekvés indokában is; p. o. midőn valaki azt vélve, hogy tartozik, mint atyja örököse, magáról kötelezvényt ád, vagy fizet és később tudja meg, hogy a tartozás már megszűnt volt. Különösen pedig, ha a tévedés a tárgy körül, vagy a mennyiben a jogügylet személyekre is vonatkozik, azok ugyanazonossága körül forog fen. Különben az csak akkor hat a jogügylet érvényességére, ha tévesztés, csalás által okoztatik, és a tévesztett cselekvőt hiba vagy gondatlanság nem terheli f). — De a szabályszerűen kihirdetett törvények nem tudásával magát senki sem mentheti g). Az akarat nyilvánítását illetőleg : ennek szavakban vagy érhető jelekkel, vagy hallgatólag oly cselekvények által kell történni, melyek az akarat felett kétséget fen nem hagynak. Az aka-