Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)
I. Általános rész
77 b á g y f ö 1 cl e k, mint nem nemesi javak. A nemesi javak vagy ö r ö kvagy ideiglenes birtokoknak is neveztettek, a mint t. i. örökjoggal, vagy csak ideiglenes joggal birattak, mire nézve az adománylevél kitételei határoztak c), és az utóbbi nemüekhez tartoztak az u. n. inscriptionalis vagyis beiratos birtokok, akár a királytői, akár magánosoktól nyerettek d). Az örökös birtoknál ismét különbség volt, a mint adomány által, vagy más módon szereztetett. A nemesi javak ismét öröklés tekintetében vagy mindkét ágiak, vagy csupán fiágaik voltak e). De mind a nemesi, mind a nem nemesi vagyonok, azok örökös vagy ideiglenes birtoka, valamint az öröklés tekintetében különbség nélkül egyenlőknek tekintendők f). — Úgyszintén megszűnt a különbség: Az ősi és szerzeményi javak közt, akár nemesi, akár nem, akár ingók, akár ingatlanok voltak. Osi jószágnak neveztetett minden, mi nemző eleinktől törvényes öröklés utján reánk szállott, akár atyai, akár anyai részről g). De a mit valaki örökbefogadó atyjától nyert h); vagy a fiútól apára, vagy testvértől testvérre szállott szerzemény i), továbbá az, a miben hites- vagy adományos társak egymásután örököltek k); vagy a mit a leány fiúsitás utján nyert, szerzeménynek tekintetett. Azonban ősi volt, a mibe testvérek osztozkodtak, és az maradt, ha az egyik holta után a többire átszállott l). Es a mit a szülők a törvényes öröklést mintegy rendezve végrendeletökben hagytak m), szintén ősi volt; de a külön hagyomány, (legátum) szerezménynek tekintetett n). A ki ősi zálogra örökvallást, vagy ingadozó birtokra erőteljes kiváltságot nyert, szerzőnek tekintetett o). Az ősi nemesi vagyonnak élők közti elidegenítése is igen szük korlátok közé vala szorítva p), a halál eeetérei szabad intézkedés azonban adományi javakról érvénytelen volt, más vagyonokról azonban törvényes örökösök hiányában megállott. De a szerzeményrőli intézkedés teljes és korlátlan volt q). Az o. birói értekezlet által megállapított végrendelet nélküli öröklés szelleméből kiindulva, meg kell különböztetnünk az ági, családi és öröklött vagyont a tulajdon képi szerezményekt ő 1; mert lemenő örökösök hiányában az apai ágról származott vagyon az apára, az anyai ágról származott pedig az anyára, illetőleg ezektől származott oldalrokonokra száll; az ági vagy családi vagyon tehát az, mely a felmenő ági rokonoktól származott, akár végrendelet utján, akár a nélkül; a mi nem ezen ágaktól származott, az szerezraény, melyben a felmenőket a hitvestárs megelőzi r). aj Dec. 10. de judic. quaest. Forgalmon kivüli dolgok közé számíttatnak azok is, melyek a közforgalomból kivétettek, mint még eddig a dohány vagy
