Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

I. Általános rész

58 aj 1659. 31., 182. 20. — hj III. 9. fennebb 4. §. - ej alább 86. §. — dj Ért. 25. 36. §. — ej Ért. 17. §. alább 190. 329. 355. §§. — fj Frank 631. §. — gj Bővebben Frank. 625. §. — Kelemen 217—222. §§. — al. 53. §. 49. §. 6) (volt) Jobbágyok. Habár a jobbágyi viszonyból akár az úrbér, akár az azt pótló szerződések alapján 1848 előtt gyakorlatban volt szolgálatok, termékben és pénzbeli tartozások az 1848. 9. t. czikk által a földesúri törvényhatósággal együtt megszüntettek, mindazáltal a volt jobbágyok magánjogi tekintetben is szerepelnek, főleg a megszüntetett viszonyokból származó szabályozási és rendbeszedési ügyek tekintetében aj, habár jobbágy telkeknek a törvényes mértéken alóli eldarabolása és eladása tiltva lévén, a tulajdonjog is korlátozva volt bj; továbbá dijuk fen maradt a régi t. i. 40 frt c), ugyanannyi özvegyeik törvényes hitbére, ezenfelül az özvegyi öröklés és özvegyi jog tekintetében az országbirói értekezlet által az ezekre vonatkozó magyar törvények rendeletei újra hatályba léptetvén, ezen oldalakról is, valamint a nőhozománybizonyitást illetőleg d) nem kevés figyelemre méltó okok maradtak fenn, melyek a jobbágyok külön jogait, illetőleg megszorításait szülik ej. Jobbágyoknak f) átalában neveztettek mindazok, kik földesúri hatalom alatt állottak. Ezek vagy telkes gazdák voltak, a mennyire úgynevezett jobbágy bel- és külső telket birtak, és pedig egész, fél, negyed vagy nyolezadosok birtokuk mennyisége szerint; vagy házas zsellérek, a mennyiben csupán házat, vagy is belső telket, de külsőt nem, vagy egy nyolczadnál is kevesebbet birtak és mesteremberek vagy napszámosok voltak ; végre kiknek házuk sem volt, csupán bérben laktak, házatlan zselléreknek is neveztettek. Sorsuk azonban nem volt egyenlő, mert némelyek szerződések vagy kiváltságok által a közönséges jobbágy terhek alól könnyebbséget nyertek. Voltak, kik semmi szolgálatot sem tettek, csak váltságot fizettek. Innen van a megkülönböztetés az urbariális, contractualis jobbágyak, taxalisták, censualisták között. aj alább 166. és köv. §§. — bj alább 154. 156. §§. 1871. 53. 55. — ej fenuebb a 41. §. e) — dj alább 325. és köv. §§. — ej Vagyoni jogviszonyaik alább 154. és köv. §§. — fj A jobbágy elnevezésről és ennek különböző jelentőségéről bővebben Frank 74. §. c) alatt.