Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)
I. Általános rész
25 tkönyv is, valamint az annak uralma alatt kötelező erővel birt rendeletek nem csak a múlt, de a jövő jogéletre nézve is, a mennyiben az azokból eredett jogok és kötelezettségek hatályáról leend szó, ideiglenesen egyszersmind kivételesen d) az irott törvények kútfői közé számitandók c). Különben hazánkban soha semmiféle idegen törvény nem uralkodott f), és az, hogy valaha a bajor törvényt III. Henrik császártól kértük, vagy a római törvény Hollós Mátyás alatt behozatott volna, miután sem egyiknek sem másiknak ugy törvényeinkben, mint eddigi történeti adatainkban semmiféle nyomára nem jutottunk, az alaptalan állitások sorába esik g). II. Legújabb törvényeink a polg. magánjogot illetőleg: az 1865/z 17. az izraeliták egyenjogúságáról. — Az 1868. 3. a törvények kihirdetéséről ; 5. a gödöllői urad. megvételéről és a koronái javak állományába sorozásáról; 29. a szőlő birtok után járó tartozások megváltásáról; 31. az ursoratörvények eltörléséről; 33. az úrbéri örökváltságokért orsz. alapból adandó megtérítésről; 44. a nemzetiségi egyenjogúságról ; 48. a vegyes házassági válóperekről ; 53. a törv. bevett keresztyén vallásfelekezetek viszonosság;íról; 54. a polg. törvénykezési rendtartás; 55. a kisajátításról, és 56. különös Buda és Pest v. területén. — Az 1869. 4. a bírói hatalom gyakorlásáról; 25. a mácsa erskendi és valkó-sz. lászlói birtokrészeknek a koronái javak közé felvételéről. — Az 1870. 13. a törvények kihirdetéséről; 14. az 1865. 54. módosításáról; 42. a köztörvényhatóságok rendezéséről; 47. az 1868: 54. módosításáról. — Az 1871. 8. 9. a birák, — és bírósági hivatalnokokról; — 18. a községek rendezéséről; 31. 32. és 68. az első foly. kir. tszékek és járásbíróságok életbeléptetéséről; 39. a vízszabályozási társulatokról; 40. a gátrendőrségről; 52. a testi fenyíték eltörtéséről; 53. a megszüntetett urb. kapcsolatból fenmaradt jog- és birtokviszonyok rendezéséről; 54. az irtványokról; 55. az arányosítás és tagosításról Erdélyben. Az 1872. 6. a vadászati jogról. — 1873: 22 a telepitvényekről. a) Az országbírói értekezlet keletkezésének, működésének, eredményének és hatályának itt csak vázlatban előadott fő vonalait bővebben előadja „A magyar polgári törvénykezési rend" czimű kísérletem be_ yezetésének III.—IV. czikke alatt. — h) 1. fennebb idézett munkám Bevezet. IV. alatt. — c) Az ausztr. köz. polg. tkvnek c nézpont alá eső §§-ai körülbelül a következők: 321. 322. 331—335. 350. 431—441. 443. 445. 451. 453. 454, 408. 460. 526. 843. 1005. 1236. 1360. 1446. 1467. 1460. 1408—1500; melyekről alább az illető helyeken. — d) Az „országgyűlés intézkedéséig" ezen ideiglenesség azonban átalában csak a codificatió által nyerendi teljes bevégzését, ha az e tekintetben táplált, az 1701: 67. 1827: 8. 1848: 15. t. czikkekben is jelentkező óhajtások teljesülendnek. — e) Az ausztriai
