Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)
I. Általános rész
21 csődtörvény némely szakaszai felvilágosittatnak, illetőleg módosíttatnak. A 10-ben a futó homok gátlásáról szóló 1807. 20. t. cz. módosittatik és bővíttetik. Az 1848-diki törvények közül magánjogi tekintetben a 9-dik t. czikk, mely által az úrbér és azt pótló szerződések alapján addig gyakorlatba volt szolgálatok (robot), dézsma és pénzbeli fizetések megszüntettek; a 10-dik az összesités, legelő elkülönzés és fajzásról; a 11-dik azon ügyekről, melyek addig a földesúri hatóságok által intéztettek; a 12-dik a megszüntetett úrbéri magán uri javadalmak status adóssággá leendő átváltoztatásáról; a 13-dik a papi tized megszüntetéséről ; a 15-dik, melyben az ősiség elvileg eltöröltetik; és a 29-dik a bírónak törvény utján kivüli elmozdíthatlanságáról, — előbbi magánjogi életünknek tetemes részben zárjaiként, az ujabbnak pedig kiindulási pontjaiként szolgálandnak b). a) Az 1827 : 8. által az 1791: 67. nyomán kiküldött Deputatio juridica munkálata megjelent Pesten 1831. — b) Az irott törvényeinkről, illetőleg o. gy. végzemény ékről elmondottakra nézve megjegyzendő : hogy csupán azon végzeményekre szorítkoztunk, melyek a törvénytárban vannak ; továbbá, miket itt ott az egyes végzemények magánjogi tekintetbeni érdeméből felidéztünk, jobbára csak példákként veendők. A törvénytárba fel nem vett végzeményekről a két Kovacbich fáradhatlan búvárkodásának és egyéb tudósaink felfedezéseik nyomán bővebb ismereteket nyújt Frank többször idézett munkája 13—16. §§-aiban, és azokhoz csatolt becses jegyzetekben, úgy szintén Kovács Pál és Sándor „A magyarhoni törvényhozás történeti vázlata" (Szeged 1861.) czimü munkában; mindkettő e tekintetben bő irodalmi ismertetésekkel. 13. §. A törvények idézésmódja. A törvények idézésmódja kétféle, vagy az év és czikk számával, p. o. 1741. 63. sokszor a §-t is hozzá véve, p. o. 1741. 63. 17. §. vagy a király nevét, végzeménye s czikke sorszámát s §-át is felemlítve: p. o. II. Ulászló I. végz. 39. czikk 1. §.; mi rövidebben annyi mint 1492. 38. 1. §. — Az első mód az ujabb, a második pedig a régibb (1514. előtti) törvények idézésénél használtatik; de czélszerübb az első mód, azon megjegyzéssel, mennyiben ugyan azon évről kétféle törvények is keltek, azokat keltök, illetőleg az országgyűlés helye szerint kell megkülönböztetni, p. o. 1545. budai vagy posoni, 1518. tolnai vagy bácsi, 1542. beszterczei vagy posoni. 1572-ben pedig két országgyűlés volt Posonban ; annálfogva megkülönböztetjük Miksa kir. IV. és V. végzeményét; vagy 1572. első és második végzeményt.
