Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)
I. Általános rész
14 Megjegyzendő még, hogy a fenérintett nyomatott könyvek az írottaktól egyéb tekintetben is különböznek d). Ugyanis 1) 1554 előtt a törvények az irott könyvekben czikkekre felosztva nem voltak, kivévén az 1498-ki törvényeket; a jelen felosztás a későbbi irók vagy kiadók munkája. 2) 1596-ig a törvényeknek czimök nem volt, csak számok által különitettek el egymástól; sőt 1554 előtt csak „Item" szócskával. Az 1498-ki törvényekben is az eredeti czimek máskép szólnak mint a kiadóknál. 3) A törvényczikkeknek kezdetre (proemium) és §§-okrai felosztását csak Szegedi kezdette meg, de 1802 óta az már az eredeti törvényczikkekben is szokássá vált. II. A Corpus Juris tartalmát illetőleg megjegyezzük, hogy abban nem csak irott törvényeink foglaltatnak, hanem más részben hasonló érdemű toldalékok is. Mert I-ső helyen áll V e r b ő c z y hárma s-k ö n y v e a czimek lajstromával. Következnek: II. Az országgyűlési végzem ények, de köztük oly tartalmú okiratok is vannak, melyek törvénynek nem tekinthetők. III. Következnek a toldalékok: 1) Minden végzemények mutatója. 2) Az összes magyar jog tárgymutatója „Cynosura universi Juris Hungarici" két részben ; az első a dolgokról és keresetekről, a második a törvényekben előforduló személyek és c s a 1 á d o k r ó 1, az illető mutatókkal. 3) A honfiusitottak névsora. 4) Az u n. „Praxis Criminalis," mely 1656-ben az ausztriai német tartományokra kihirdettetett, kettős, czim és betürendszerinti mutatóval. 5) Kitonich János (II. Mátyás és II. Ferdinánd alatt kir. ügyek igazgatója) perlekedési rendje „Directio methodica processus judiciarii" mutatóval. 6) Ugyanattól „Centuria Contrarietatum et dubietatum ex Tripartito de sum farum," „Száz ellenkezések és kételyek a hárma s-k önyvből." 7) A Tárnokszéki czikkek, „Articuli Juris Tavernicalis" mutatóval. 8) Jegyzetek a hadifőtörvényszék eljárásáról becsületsértési tettekben. 9) Különféle esküformák. 10) A régi egyházi és magyar jog szabályai. 11) Magyar királyok, vármegyék, esztergami érsekek és nádorok névsora.
