Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)
III. rész: A követelések joga
292 coniit. és sent. 55. u. o. — c) p. o. választott bíróságot. — Az érvénytelenítési keresetek sérelem miatt I. 58. 59. tévedés, csalás, erőszak miatt 1868 : 13. 1715 : 24. erőszak miatt 1471 : 26. 1536 : 59. 1552 : 17. — Kiskorúság miatt 1792 : 17. 1802 : 21. — Ha pedig valamely szerződés világosan érvénytelen ; mert p. o. a lényeges kellékekkel nem bir, vagy idegen kötötte meghatalmazás nélkül: akkor nem szükség külön érvénytelenítési keresetet in. ditani ; elegendő magára a tárgyra irányzott p. öröklési vagy tulajdoni keresetben az erőtlen szerződés félretételét kérni. Dec. 4. ad invalid contr. — cl) Polg. törvkez. rendt. 30. §. — ej U. o. 35. §. — A külön keresetek a szerződések külön fajainál emlittetnek meg. IV. FEJEZET. A követelések átruházásáról. 232. §. A követelések átruházásának módjai. Különösen az engedmény (cessio). A követelések az előbbi hitelezőtől uj hitelezőre, illetőleg követelőre átmennek átruházás által. Ezen átruházás vagy a törvény értelmében jön létre a nélkül, hogy az előbbi hitelezőnek akarata közbe jönne, p. o. a törvényes öröklés által, vagy birói határozat által p. o. birói osztályoknál, vagy végrendelet, szerződés által, és ez utóbbi mód engedménynek neveztetik, a) Mindennemű követelések engedményezhetők, különbség nélkül akár szerződésből, akár a törvény rendeletéből erednek; de személyes jogok nem; b) és oly követelések, melyek a követelő részéről is bizonyos teljesítést, kötelezettséget foglalnak magokban, az átengedett adósnak ezekhezi jogát nem sérthetik, sőt ha az átengendő is bizonyos személyes teljesitésre volt kötelezve, eztmeg nem szüntetik. Az engedményhez az engedményező részéről megkívántatik, hogy szabad intézkedési joggal birjon: az átengedett kötelezettnek, adósnak beegyezése nem kívántatik, mivel ezáltal előbbi viszonyán semmi változás nem történik, c) Az átengedés által az átengedőnek az átengedett követelés tekintetébeni jogai az engedményesre mennek át, az átengedő egyszersmind tartozik az engedményesnek a követelés bizonyítására szolgáló eszközöket átadni, ezt a körülményekről, melyek a követelésre nézve befolyással birnak, értesíteni, a mit az átengedés után az adóstól netán átvett, az engedményesnek átadni és az engedményes kívánatára az engedményt írásban is kiállítani.