Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

III. rész: A követelések joga

284 Átalános elvül lehet venni: hogy a baleset mindig a dolog urának árt, átadás előtt ugy mint átadás után, habár a dolog p. o. adásvevés folytán még az eladónál hagyatott. II. Mi az időközi hasznokat illeti: ezekre nézve a főelv áll: hogy a járulék a főtárgyat követi; tehát a kié a jószág, azé a haszon is. Átadás idejét megelőző haszon azé ki a dolgot átadni tartozik, az átadás ideje utáni haszon azé, kit az átvétel illet, a) a) A késedelem jogi következményei fenébb a 213. 214. §§-ban ide is alkalmazandók. — V. ö. Frank 307. §. 228. §. XII. Föltételes szerződések. A szerződések nem ritkán elhalasztó vagy megszüntető föltételek alatt köttetnek a) A lehetetlen föltételek az Ígéretet semmivé teszik: p. o. egyfolytában embernek több mértföldet szaladni vagy gyalog emberi erőt túlhaladó utat bizonyos idő alatt megtenni. Lehetlen föltétel a szerződésben kizáró alakban befoglalva ugy tekintetik, mintha benne sem volna. Ugy szintén hatástalan marad az is, a mi szükségkép bekövetkezik, p. o. ha csakugyan nyáron hosszabb napok jönnek. Oly föltétel, mely a múltra vagy jelenre vonatkozik, az Ígéretet azonnal vagy foganatossá, vagy foganatlanná teszi b). Az sem tekinthető föltételnek, a mi a szerződés lényegénél fogva annak szükséges vagy természetes része, a mi tehát úgyszólván magában értetődik. P. o. ha a tárgyat hiánytalanul átadod, vagy jótállsz annak kikötött minőségeért, szavatosságot vállasz stb. A törvényekbe c) és jó erkölcsökbe ütköző föltétel a szerződést megsemmisíti. Ugyanez áll akkor is, ha valami azért igértetett valakinek, ha az általa szándékolt bűntett elkövetésétől visszalép. Oly föltétel, mely a kötelezettnak akaratától tétetik függővé, a szerződést foganatlanná teszi; p. o. ha magam akarom, ha nekem ugy teszik; de ha az köttetik ki p. o. mikor tetszik, vagy mikor ő akarja, a szerződés megáll és ennek meghatározása a viszony és körülmények szerint megoldható. Az elhalasztó föltétel alatt kötött szerződésnél fogva annak bekövetkeztéig a dolog veszélye az azt kötelezőt illeti; és ha a tárgy baleset által elvész, a másik fél tartozása megszűnik. De ha csak részben romlik meg a tárgy, akkor annak a szerződésnél fogva megszerzője maga részéről a szerződést teljesiteni tartozik, kivéve ha a dolog oly tulajdonsága romlott meg, melyhez a szerződés kötve volt. Ily eset előjöhet, midőn a szerződés jóváhagyása valakitől váratik,