Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

III. rész: A követelések joga

277 a) L. fen. 138. §. — l) Ausztr. ptvkv. 916. §. De a dolog természete is ugy hozza magával, feltéve, ha a szerződő fél, vagy egy harmadik a szinlést bizonyítja. A szinlésről az álcserét kivéve, törvényeink tüzetesen nem szólnak: egyedül az 1840 : 22. t. cz. 32. §-a rendeli, hogy minden terhes szerződések, melyeket a bukott a esődmegrendelést közvetlen megelőzött 15 nappal házastársával, vagy harmadizigleni rokonával kötött, csak akkor tartják meg erejöket, ha az illetők más próbákkal bizonyítják, „hogy az ily szerződésekben foglalt tettdolog valósággal megtörtént." — Ebben tehát a színlett szerződések megítélésére felállított elvünk benfoglaltatik. — c) Fen. 206. §. — d) Mivel ha a szerződőnek a szinlésről tudomása volt, ily szerződésből magának jogot nem tulaj donithat. V. ö. Frank 291. §-át. 224. §. VIII. E rőszak, félelem, tévedés, tévesztés, csalás a). I. Tettleg es erőszakkal kényszeritett szerződés érvénytelen, és különbséget nem tesz akár a szerződő féltől, akár pedig egy harmadiktól származik, akár belé volt avatva a fél, kinek részére ily erőszak által valami köteleztetik vagy adatik, akár nem, mivel az akarat szabadsága teljesen ki volt zárva, következve az, kinek javára ily erőszak által valami igértetik vagy adatik, jogosan és érvényesen el sem fogadhatja b). II. Félelem vagyis lelki erőszak által az akarat szabadsága még teljesen ki nem záratik, mivel a fenyegetett fél a félelmet, illetőleg roszat, melylyel fenyegettetik, magáról néha el is háríthatja, vagy választhat a rosznak, melylyel fenyegettetik, eltűrése és a cselekvés közt, és habár félelemből reá is áll a cselekvésre, azáltal akaratát nyilvánítja, mely még magában véve nem semmis, hanem a mennyiben akaratának irányadójául a félelem szolgált, következve a szabad akarati elhatározásban gátoltatott, tett igéretét vagy egyezését magára nézve károsnak látván, megtámadhatja és megerőtlenitheti. De hogy a félelem mentő okul szolgáljon, szükség, hogy jogellenes fenyegetésből származzék; továbbá, hogy alapos legyen. Jogellenes a fenyegetés, ha nem oly tettre van irányozva, melyet a fenyegető jogánál fogva érvényesithetne; igy p. o. ha a hitelező adósát, ismerve annak sülyedő vagyoni állapotát, csőddel fenyegetve arra kényszeríti, hogy neki valamit ingyen adjon, vagy hogy leányát, kinek vonzalma nincsen, hozzá férjhez adja; az ilykép létrejött szerződés megtámadható, mivel a fenyegetés jogellenes, és nem a különben a hitelezőt jogosan illető és érvényesíthető követelésre, hanem más teljesítésre van irányozva. De ha a hitelező adósát végrehajtással fenyegeti, az pedig tartozása fejében neki vagy