Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

III. rész: A követelések joga

273 A teljesítés részbeli lehetlensége pedig csak akkor semmiti meg a szerződést, ha azon rész az egésznek lényegébe vág. Egy harmadik tulajdona felett kötött szerződés annak joga sérelme nélkül szintén megáll. Ha valaki szerződésileg egy harmadiknak cselekvényét kötelezi, ez is megállhat, de a harmadik saját akaratán kivül nem köteleztethetik. De ha az igéret csak arra megy ki, hogy az igérő a lehetőségig oda fog működni, hogy egy harmadikat bizonyos cselekményre buja, a szerződés tárgya tovább nem terjed, mint a fenforgó körülmények szerint a kikötött működésre, közbenjárásra. A szerződés tárgya iránt az akarat nyilvánításának határozottnak kell lenni, nehogy a teljesítés tárgya iránt kétség támadjon. Bizonyos nembőli tárgyaknál azok minémüsége, nagysága, illetőleg mennyisége, súlya és száma pontosan meghatározandó; különben a szerződés foganatlan c). De általános tárgyösszeg p. o. gazdasági felszerelés, összes bútorzat feletti szerződés is megállhat. Megállhat bizonyos nemből kiadandó egy vagy több tárgyakra nézve akár egyik, akár másik félnek adassék a választás joga, akár egy harmadiknak; de ha ez utóbbi választási jogával élni nem akar, vagy nem élhet, a szerződés foganatlan d). Megáll a szerződés jövendőbeli hasznok, jövedelem, követelés felett is, habár annak mennyisége és minémüsége egyelőre bizonytalan ; p. o. a jószágbeli évi jövedelem felett; vagy ha a mennyiség bizonytalan ugyan, de neme bizonyos p. o. egy évi bortermés, gyapjú ; és akkor a szerződés csak mintegy szerencsejátékként tekintendő. De ha a bor, gyapjú a jövendő termésből illetőleg nyirásből akó vagy mázsa és ára szerint meghatároztatott, az ily szerződés azon feltételhez van kötve, ha t. i. a termés sikerül, és ha semmi sem terem, a szerződés e tekintetben foganatlan. aj Fennebb 62. §. — bj Fennebb 63. §. — Ide esnek a tiltott szerződősek, melyek az ausztr. ptvkv. 879. §. szerint: ba házassági alkuszkodásért valami kiköttetik, vagy ba orvos, sebész a gyógyitás, ügyvéd a per elvállalásaért kiköt valamit; végre ba valamely örökség vagy hagyomány annak, kitől váratik, még éltében áruba bocsáttatik; hozzájárul a Függelék 63. száma szerint a közárverések alkalmával előre összebeszélés általi igéret, kikötés is. Ezek bár honi törvényeink szerint — a quota litis-t, ha t. i. az ügyvéd a pertárgyának bizonyos részét előre magának leköti, — mint az 1723: 28, 5. §. és a Dec un. de poena silentii szerint tiltottat, továbbá az 1868: 53, t. cz.-ben a vegyes házasságból származott gyermekeknek a törvénytől eltérő vallási nevelését, — továbbá az 1868 : 29, 30. §-a értelmében a megváltandó szőlők megváltásától eltérő szolgálati szerződéseket (fen. 171. §-a), — kivéve világos törvény által tiltva ugyan nincsenek, de mindenestere a biró figyelmét ki nem kerülendik, 18