Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

III. rész: A követelések joga

269 maga részéről teljesített, a jogosított késedelmet követ el, ha a kötelezett néki a teljesítést megajánlja, és ez vagy el nem fogadja, vagy a maga részéről a teendőt teljesíteni vonakodik. Ha a kötelezett ingó tárgyat köteles a jogosítottnak átadni, vagy olyasmit teljesíteni, a mi a jogosítottnál személyesen teendő, akkor a megajánlást tettleg kell teljesíteni, vagyis a dologgal vagy személyes munka esetében személyesen a jogosítottnál megjelenni, hacsak a jogosított már előbb a kötelezettnek ki nem jelentette, hogy a teljesítést el nem fogadhatja. A jogosított késedelmes akkor is, ha nem ügyelve a kötelezettnek teljesítési készségére, maga részéről a szükséges előkészületeket, melyek nélkül a kötelezett nem teljesíthet, a kitűzött időben, vagy a kötelezett felszólítására, meg nem teszi b), vagy a kitűzött időben a teljesítés helyén meg nem jelen, mialatt a kötelezett őt ott készen várja, vagy a kötelezett felszólítására követelését, mely miatt a teljesítésbe befolyni nem akar, kijelenteni vonakodik c). A jogosított késedelme kezdetétől felelős a dolognak veszteért, vagy romlásaért. A kötelezett azalatt csak a szándékos kárért, vagy vétkes gondatlanságért. Pénzbeli adósságoknál az adós a hitelező késedelme idejétől kamatokkal nem tartozik; ha pedig a teljesítés tárgya gyümölcsöző, csak a valóban beszedett gyümölcsöket s hasznokat adja ki d). Es a jogosított a kötelezettnek a késedelemből eredett kárát és költségeit megtéríteni köteles. Oly teljesítéseknél, melyek bizonyos nembeli mennyiségre vonatkoznak ; p. o. bor, buza, ha a jogosított a késedelmes, a kötelezettnek jogában áll, vagy magát a dolgot természetben, és ha annak ára a teljesítés ideje óta emelkedett, mindazt követelni, a mivel a dolgok a valóságos teljesítéskor a teljesítés helyén többet érnek, vagy a dolgok helyett azon árt fizetni, a melyben a dolgok a valóságos teljesítés idejekor a teljesítés helyen állottak e). A jogosított a késedelmet magáról eleve azzal háríthatja el, ha az átvételre késznek nyilatkozik, és a netáni szükséges előkészületeket megteszi, és ha a kötelezett a netáni késedelem által károsult, a kártérítést megajánlja; igy tehet a kötelezett is. a) Példa a 206. §-ban. — b) P. o. bort szállít a kötelezett és a jogosított a kötés szerint hordókat nem szerzett. — c) Ily esetek előjöhetnek az áruszerzési kötéseknél alább a 256. §. — d) Mivel jóhiszemű birtokosként tekintetik ; fennebb a 84. §. — ej Példák fordulhatnak elő szintén leggyakrabban az áruszerzési kötéseknél, alább a 256. §.