Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

III. rész: A követelések joga

267 ban ugy szándékos, mint nagyobb, vagy kisebb hanyagságért, gondatlanságért felelősek. De ha a jogviszony természetéhez képest abból az egyikre semmi haszon nem néz, akkor az csupán a szándékosságért és nagyobb vétkes gondatlanságért felelős. A kire pedig a jogviszonyból semmi haszon nem néz, csak akkor felelős a kisebb gondatlanságért, ha valamely ügyletbe beavatkozott, vagy midőn más ügyeit kezeli. Es azzal, hogy saját ügyeiben sem szokott gondosabb lenni, nem mentegetőzhetik. Ha valamely kötelezettség teljesítése egészben vagy részben lehetetlenné vált, a kötelezettség mindaddig fenállónak tekintetik, mig be nem bizonyittatik, hogy a lehetetlenség ajogositott által vagy csupán baleset által okoztatott. Ha a lehetetlenség elemi csapás által okoztatott, a jogositott köteles bizonyítani, hogy a kötelezett vétkes, és hogy az elemi csapásnak a teljesitésrei befolyása ő általa is elősegittetett, vagy lehetetlenné tétetett, a) a) Példák fordulhatnak elő alább a 249. 259. 271. 264. 211. §§-okban érintett szerződési jogviszonyokban. V. ö. a szász codex 740—751. §§. — Különben az e §-ban felsorolt szabályok a kötelezettségek jogi természetéből önkényt folynak, mindazáltal világos törvények általi szabályozásuk épen nem felesleges, mint ezt a fenhivatkozott, és egyéb államok codexei is tanúsítják. 213. §. Késedelem 1). A kötelezett részéről. A kötelezettségek teljesítése körül majd a kötelezett, majd a jogositott késedelmes lehet. Késedelmes a kötelezett, ha kötelezettségének, melynek ideje már bekövetkezett, a jogosítottnak felszólítására, bírói megintésre, vagy a teljesítési keresetlevél kézbesítése után sem tesz eleget. Bizonyos napon lejáró kötelezettségnél a késedelem azon nap lejártával áll be. De ha a teljesítéshez a jogosítottnak is hozzá kel járulnia, p. o. ha választási joga van, vagy a kikötött teljesítési időben fizetnie kell, akkor a kötelezett csak ugy lesz késedelmes, ha a jogositott a maga részéről a szükségeseket teljesítette. A késedelmet sem a kötelezettségnek annak idejében vagy a megintéskori lehetlensége, annyival kevésbé annak a kötelezettre nézve igen terhes volta nem menti. Csupán akkor menthető a késede-