Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

III. rész: A követelések joga

257 203. §. I. A követeléseknél előforduló személyek. Kit illet a kötelezettségből eredő jog, és kit a kötelezettség ? azt azon tett dolgokból lehet meghatározni, melyekből a kötelezettséggek származnak. Ha ezek csak egyik részről adnak jogot a másik ellen, egy oldalú a) ha mindkét részről egyiknek t. i. a másika ellenében jogokat szülnek, viszonos vagy is két oldalú kötelezettségnek neveztetnek: ilyenek a kétoldalú szerződésekből származottak b). A kötelezettségi jogviszonyokban állhatnak több jogosítottak egy kötelezett, — több kötelezettek egy jogosított, — és több jogosítottak több kötelezettek irányában. És ilyen esetekben, ha a kötelezettség tárgya vagy a kötelezettség keletkezésének alapja c) másként nem kivánja, a több jogosítottak vagy kötelezettek rendszerint csak egyenlő részekre vannak jogosítva, vagy kötelezve. így ha a kötelezettség tárgya oszthatlan dolog, az több kötelezettek által is, s több jogosítottak részére egészen teljesíttetik, a részes kötelezettség s jog csak annak ára tekintetében merülhet fel. De tiltott cselekményekből eredett kárért az abban részvevők felelősek nemcsak együtt, hanem külön is akármelyik az egészért d). aj P. o. a végrendeleti hagyomány kiadására kötelezettsége az örökösnek, az ajándékozás. — b) P. o. adás-vevés, csere stb. — c) P. o. egyetemleges világos kötelezés. 238. 239. §§. — d) Fen. 71. §. al. 207. §. 204. §. II. A követelések tárgya átalában. A követelés tárgya mindenkor teljesítés vagy mulasztás a jogosított hasznára; tehát akár bizonyos vagyonnemü, akár személyes munka, vagy egyéb teljesítés a kötelezettség tárgya: annak mindenkor olyannak kell lenni, hogy pénzértékben is meghatározható légyen. Továbbá a kötelezettség tárgya olyasmi nem lehet, mit általában, vagy ugy, hogy abból a teljesítés megítéltethessék, meghatározni nem lehet, a) Hasonlókép azon kötelezettség sem viszen czélhoz, melynek tárgyát meghatározni a kötelezettnek puszta önkényére hagyatott, b) a) P. o. ha valaki megígéri, hogy bort, búzát ád, de nem határozza meg hogy mennyit, és milyent : ily esetben a biró sem mondhatja ki a teljesitést. Másként áll a dolog, ha a száma meg van határozva nembeli dolgoknál, habár 17