Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

II. rész. Vagyonjog

252 azon törvény alatt keltek, az éktben igm gyakoriak; ezekről mint haszonélvezeti szolgalmakról valamint a végrendeletből származókról alább a 19'J. 200. §-ban. — b) Ausztr. ptvkv 481. § — c) Fennebb a 81. és 98. §§. 198. §. A szolgalmi jogviszonyokra illő elvek. Minden szolgalmak megegyeznek abban, hogy a szolgalmi dolog birtokosa rendszerint nem köteleztetik valamit tenni, hanem csak másnak valamely jog gyakorlatát megengedni, vagy valamivel felhagyni, mit mint tulajdonos különben tenni jogositva volna, a) Azért a szolgáló mra rendelt dolog fentartására s helyreállítására való költségeket is rendszerint a jogosított tartozik viselni. De ha az a kötelezett által is használtatik, a költséghez aránylag kell járulnia, b) Az uralgó jószág birtokosa jogát tetszése szerinti módon gyakorolhatja ugyan, de csak a szolgalom szoros határai között, mert a szolgalmak szoros magyarázatuak. c) Semmiféle szolgalmat nem lehet a szolgalmi dologtól önhatalmúlag elkülöníteni, semmi más dologra vagy személyre átruházni, és annyiban minden szolgalom megoszthatlannak is tartatik, a menynyiben a telken fekvő jog a teleknek nagyobbitása, kisebbitése vagy eldarabolása által egyoldalulag sem nem változtatható, sem meg nem osztható, d) Valamely telek egyszerre több személyek részére is lehet szolgalmazó, ha különben e miatt valakinek régibb jogai nem szenvednek, e) A fennebbi elveknél fogva: A ki a szomszéd épület terhét viselni, idegen gerendának falába eresztését vagy az idegen füstnek kéményén való áteresztését tűrni köteles, tartozik aránylag az arra rendelt fal, oszlop, közfal vagy kémény fentartásához járulni. De azt nem kívánhatni tőle, hogy az uralgó jószágot gyámolitsa, vagy a szomszéd kéményét kijavítassa. Az ablakjog csak világosságra és levegőre ad igényt, kilátásra külön engedelem kívántatik. Kinek a kilátásra joga nincs, ablakának berácsolására köteleztethetik, f) Az ereszjoggal biró az esővizet szabadon vagy csatornákon az idegen földre lefolyathatja, fedelét fölebb is emelheti, de ugy kell intézkednie, hogy ezáltal a szolgalom terhesebbé ne váljék. Szintúgy tartozik a nagyobb mennyiségben esett havat idején eltakarítani, valamint a lefolyására szolgáló csatornákat is jó karban tartani. A kinek joga van az esővizet a szomszéd földéről a maga földére vezetni, köteles a csatornákra, vizrekeszekre és más ahhoz tartozó