Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

II. rész. Vagyonjog

249 a záloghitelező a zálogot tovább adta, még oly véletlenért is felelős, mely által a zálog ő nála el nem veszett vagy meg nem romlott volna c). Joga van továbbá a záloghitelezőnek a zálogos idő lejárta után a zálog tárgyából, annak elárvereztetése utján kielégítést kívánni és ha ez a zálog árából ki nem telik, a hiányt az adóson követelni; ellenben az adósságon felül bejött összeg ezt illeti. Ha az adós az elzálogitás ideje alatt az elzálogitott dolog tulajdonát másra ruházta, a hitelezőnek szabadságában áll először személyes jogát az adós ellen, és azután teljes kielégíttetést a zálogból követelni, d) aj Es a birtokkal járó jogok s keresetek őt mint iyent megilletik, fenn. 83. 88. §§. — l>) A használatot maga a zálog természete, miután csak biztosítékul szolgál, kizárja. Kivételül szolgálnak az eló'bi időkből még fenlévő néni esi vagy egyéb ingatlan zálogok. L. fenn. 143. és köv. §§-ok. — c) fenn. 84. §. kivéve ha a tulajdonos beegyezett. — d) V. ö. az ausztr. polg. tvkv. 459. 466. §§. E §§-okra vonatkozólag azonban a felmerült kétségek eloszlatása végett az 1860. sept. 19-én kelt igazságügy minist, rendelet szerint a jelzálogos hitelező követelését birói uton, és csak keresetáltal érvényesítheti. (1. §.) Szabadságában áll a keresetet, ugy a felmondást, amennyiben a követelés lejárta ettől függ, vagy egyedül az adós, vagy a jelzálog tulajdonosa, vagy mindkettő ellen közösen inditatni, (2. §.) a bírósághoz beadott felmondást vagy keresetet tkvileg feljegyeztetni (3. §.) és ezen feljegyeztetést vagy a tkvi hatóságnál vagy azon bíróságnál kérelmezni, melyhez a felmondás vagy a kereset benyujtatott(4. §.) E feljegyzett felmondás vagy kereset a jelzálog minden későbbi tulajdonosa ellen a ptvkv 443 §-a joghatályával bír, s ennélfogva a feljegyzett kereset folytán hozott jogérvényes itéletvagy végrehajható egyezség alapján a vhajtás a jelzálogra ennek minden tulajdonosa ellen közvetlenül intézkedhetik ; (5. §.) de ha a feljegyzés nem történt, vhajtás a jelzálogra csupán a tulajdonos ellen hozott jogerejü határozat vagy vele kötött végrehajtható egyezség alapján engedhető meg. Azonban ha a jelzálog valamely más követelés végett már vhajtás alá került: az ezen követelés iránti végrehajtási lépések tekintet nélkül a később történt eladásra az uj tulajdonos ellen is folytathatók. 195. §. A zálogjog elenyészte. A zálogjog elenyészik, ha a zálog elpusztul; ha a hitelező zá1 ogjo gáról törvényszerűen lemond, vagy ha azt az adósnak lentartás nélkül visszaadja; azonban minden esetekben a tartozás fenmarad. A bizonyos időre kikötött zálogjog az idő elteltével enyészik el; az elzálogitott dolograi ideiglenes jognak meszüntével, p. o. hitbizományoknál a hasznukat illetőleg, ha különben efféle körülmény a hitelező előtt tudva volt, vagy a nyilván-könvvekből tudva lehetett p. o. a zálogbaadónak ideiglenes joga, ha t. i. visszavásárási jog van kikötve, a)