Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

II. rész. Vagyonjog

247 A jászok- és kunoknál a tagosítás kulcsául szolgál kinek-kinek mostani birtoka, váltságának mennyisége, a Hajdúkerületekben pedig kinek-kinek jelenlegi birtoka a közösből lett foglalásoknak leszámításával. Az összesités végrehajtására szükséges mérnöki, nemkülönben osztályozási s egyes birtokkimérési költségeket a birtokosok birtokuk arányában viselik, a) aj 1840 : 30. 31. t. cz. Ért. VI. t. 2. §. Ért. I : 26. 37. és 41. §§. — Az ország erdélyi részében 1. az 1871 : 55. t. czikket. III. CZIM. A zálogjog. 191. §. A zálogjog, zálog és nemei, a) A zálogjog azon dologbani jog, b) mely a hitelezőnek engedtetik a végre, hogy ha a kötelezettség a meghatározott időben nem teljesíttetik, valamely dologból kielégítést nyerhessen. A dolog, melyre nézve a hitelezőt ezen jog illeti, átalában z álógnak neveztetik. Zálogul szolgálhat minden dolog, mely forgalomban van. Ha ingó : kézi zálognak, ha ingatlan : jelzálognak vagy fekvő zálognak hivatnak, c) a) A zálogról szó volt fennebb a 143. és köv. §§-okban, de csak tulajdonkép a nemesi zálogról. Itt a zálogjogról mint dologbani jogról van szó ; de előjövend a szerződéseknél is, mint valamely jognak megerősitése, biztositéka. — b) Dologbani jog azért : mivel a dolognak, mely zálogul, illetőleg jelzálogul szolgál, minden birtokosa ellenében érvényes mint magában a dologban gyökerezett jog. Fen. 72. §. 1). — c) Alább a zálogszerződésekről a 259. §. — így az ausztr. ptvkv. 447. 448. §-a. V. ö. a 72. §. I. alatt. — Jogok is, melyek hasznot hajtanak, lehetnek a zálog tárgyai, a mennyiben minden, mi a hitelező (e szót széles értelemben véve, mindenkire, kit zálogjog illet; alkalmazva) kielégítésére fordítható. De nem oly személyes, bár hasznos jogokmelyek szorosan a személyt illetik, p. o. személyes lakási szolgalom s hasonlók, sem oly javak, melyeket elzálogitani rendszerint nem szabad p. o. a csa" ládi hitbizomány. — Ingatlanokra nézve a zálogjog az előtt szereztetett a sz, kir. városokban, ugy a nemesi javakra nézve a különös betáblázással, melyről alább a 245. §-ban. 192. §. A zálogjog czime és szerzésmódja. Habár a zálogjog mindig érvényes követelésre vonatkozik, de nem minden követelésből ered zálogjog is, niivc 1 a zálogjog törvé-