Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

II. rész. Vagyonjog

241 toztak a szükséges helyeket illő áron, és zálog czime alatt átengedni; de megszűnvén a harminczad, a helyet ismét megválthatták d). A tisztviselőkre nézve a törvények szakadatlanul sürgették, hogy azok honfiak legyenek, és ha lehet birtokosok e), de soha sem zsidók /). A zsarolások erőszakossági büntetés alatt tiltvák y). A ki pedig a harminczadot kijátszotta, javait, melyekkel volt, elvesztette kir. ügyészi felperesség alatt h). Az elfoglalt, elkobzott áruk visszavétele végett a kincstár előtt kellett perelni %). a) Zsigm. n. 17. 1655. 100. stb. 1729: 2. 1514: 8. 7. §. — b) p. o. 1492: 27. 1553: 18. — c) 1498: 35. 1553: 18. 1559: 44. 1723: 14. 1807: 19. És a kereskedők általában mindentől tartoztak fizetni. — d) 1723: 13. 1. 6. §§. — ej 1498: 30. 1553: 13. 19. — f) 1630: 15. — g) p. o. 1681: 44. 1723: 13. — h) 1625: 30. — i) 1715 : 15. 1723 : 13. — Most a pénzügyi tszékek Ítélnek. 185. §. Az egyházpártfogási jog, (Jus Patronatus). Az egyházpártfogási, egyházi kegyúri jog főleg a királyt illeti a), de sokszor egyeseket, testületeket is b). Eredhet e jog 1) az által, hogy valaki egyház épitésére telket adott, sőt az egyházat maga költségén felépitette, és azt dotálta vagyis fentartására jövedelmet alapitott. Ha mindezt többen tették, akkor mindanyian együtt véve gyakorolhatják az egyházpártfogás jogát. Elegendő ugyan magában az épités is, de a ki csak telket adottt, vagy az egyház jövedelmeit szaporította, csak jőltevő lészen. 2) Szereztetik egyházi javadalom (beneficium) alapitása által; ha valaki az egyházi hivatal fennállására elegendő alapítványt tett; és mind a két esetben az egyházpártfogási jog egyenes kikötés nélkül is követekezik. 3) Pápai adományból, melyhez a megyei püspök beegyezése is kivántátik. 4) Végre emlékezetet haladó gyakorlatból, vagy is elévülés utján. Átszáll: kir. adomány c), hosszas gyakorlás által, azon jószág megnyerése által, melyhez kötve van. Nagy különbség van a kir. és egyéb pártfogási jog közt; mert a király teljes hatalommal adja az egyházi javakat, p. o. püspököt, érseket nevez, fenmaradván a pápa megerősitŐ hatalma d). Mások azonban valamely egyházi javadalomra p. o. plébániára csak kijelölhetik, bemutathatják az egyént e) (praesentant), a bevezetés pedig a megyei kormányzót, vagy is püspököt illetvén, (canonica institutio, investitura). A kijelöltnek azonban alkalmas és érdemes papnak, és hazafinak f) kell lenni; különben a világi pártfogó kijelölése visszaküldetik aj kijelölés végett, az egyházi pártfogó pedig azon egy esetre ki16