Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)
II. rész. Vagyonjog
227 tartozások mennyisége, és minősége iránt támadó vitakérdések fölött is határozand. Ezen választott birőság egyik tagja a járandósághoz jogosított, — vagy a jogosítottak összesége — által, a másik a kötelezettek által nevezendő ki; az elnök pedig a kinevezett két biró által választandó. A választott birót azon fél részére, mely kinevezési jogával a kitűzött határidő alatt nem él, valamint az elnököt is azon esetben, ha ennek választásában a birák meg nem egyezhetnek, a birőság nevezi ki. — d) A választott bíróság köteles ugy a termésbeli adózások mennyiségét, és minémüségét, mint az 1836—1845. évekbeni helybeli, és ezek hiányában a legközelebbi piaczi árakat kitudni, s tiz évi középszámitás szerint az évi jövedelmet meghatározni e). Az összes szolgáltatásoknak megállapított évi értéke húszszoros összegben tőkesitendő, a beszedési költségek és a földesúr egyéb költségei fejében egy hatodrész levonandó, s az ekként megállapitott váltsági összegnek részletenkinti lefizetése iránt a felek között a barátságos egyezség megkisérlendő. Ha ez létrejő, az abban megállapitott részletenkinti fizetés a kötelezettek által egyedül, s az ország hozzájárulása nélkül teljesítendő. Ha pedig az egyezség nem sikerül, a birői ítélet fog a megváltás iránt határozni (14. §.) Ha az ezen ny. par. szerint kárpótlás mellett megszüntetett, vagy megválthatóknak nyilvánított szolgáltatásokkal a volt jobbágyok, és ezektől különböző bánásmód alatt létező földbirtokosok 1853. jan. 1-éig tartozásban vannak, azoknak pénzzé változtatása és hat egyenlő félévi részletekbeni lefizetése a volt jobbágyoknak, s illető földbirtokosoknak megengedtetik, mennyiben az egyezségek, vagy bírói Ítéletek által, melyek ezennel fentartatnak, nem akadályoztatik. A ilyes hátralékok pénzzé változtatása az ezen nyilt parancs 13. §-ában megállapított árak szerint, behajtása pedig sommás per útján eszközlendő (14. §.) c) IV. Ha egyes jobbágyok, vagy egész községek úrbéri szolgáltatásaikat, munkáikat és adózásaikat a földes urasággal szabad egyezség útján megállapított pénzösszegekért örök időkre megváltották, és azt lefizették, vagy a nyiltparancs kibocsátása napjáig lefizetni kötelesek voltak, ezek a kárpótlási tárgyalásba nem tartoztak, a megállapitott kötelezettségek alóli felmentésre, vagy a közjövedelmekbőli megtérítésre igénye egyik félnek sem lehetett (16. §.) Ha ily szerződések csak részben teljesíttettek, a kötelezettek csak a ny. par. napjáig lejárt részleteket voltak kötelesek fizetni, s az addig le nem járt részletek lefizetése alól felmentvék. A jogosítottaknak ellenben igényök van a ny. parancs elvei szerint kiszabandó kárpótlás azon hányadrészére, mely a megszüntetett szolgáltatások 15*
