Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)
II. rész. Vagyonjog
218 képezi a választott bíróságot, mely a vidék összes váltságdíj jogositottaira és kötelezettéire nézve a váltságdíjat megállapítja. A birák választását elmulasztó vagy az elnök személyére nézve nem egyező felek helyett birót, illetőleg elnököt a biztos nevez. Ha a váltságdíjban mindkét fél megnyugszik, csak annak egyenkint! felszámítása lesz a választott bíróság dolga. Ellenkező esetben ugy a megállapítás mint a felszámítás ellen fellebbezéssel lehet élni, a kir. itélő táblára, mely végleg határoz, s határozatait mind az érdeklett felekkel, mind a pénzügyministerrel haladék nélkül közli. I) Mihelyt a jogosított az illető birtokbiróság bizonyítványával igazolja, hogy a váltság tárgya semminemű igénynyel terhelve nincs, vagy ha a váltságtőke és annak kamata időközben szabályszertileg le nem tiltatott vagy foglaltatott, a váltsági kötvények a jogosítottnak azonnal kiszolgáltandók. m) Ha a szőlőktől járó más adózások mellett tized is divatozott, s ennek papi vagy uri minősége iránt jogerejü Ítélettel vagy egyezséggel még el nem döntött kérdések merülnek fel, vagy ha a szőlőbirtokos azt vitatja, hogy szőlője az úrbéri telek állományához tartozik s mint ilyen az országos kárpótlásban benfoglaltatik: ha a per már folyamatban van, soron kivül is tárgyalandó s eldöntendő ; ha pedig a per még nem volna folyamatban, ott a hol a tized kiszolgáltatása megtagadtatott, a volt földesúr; ott pedig, hol az kiszolgáltatott ugyan, de papi tized vagy a szőlő az úrbéri állományhoz tartozónak állíttatik, az illető szőlőbirtokos 1869. évi július l-ig, igényeinek különben elvesztése alatt a pert az illető törvényszékek előtt folyamatba tenni, és ezek azt a fentirt mód szerint elintézni tartoznak. Ilyképen a szőlőkön fekvő adózások tisztába hozatván, a váltsági eljárás azonnal megindítandó, s a mennyiben az imént emiitett perek eldöntése után hátralékok volnának, szőlőváltsággal együtt ezek is felszámitandók és tőkesitendők; de ha az adózás minősége vita tárgyát nem képezi, a hátralékok tőkésítésének nincs helye, hanem azok a jogosított által mint világos tartozások a törvény rendes utján külön behajthatók, n) aj Ny. par. 16. 17. §. fenn. 155. §. II. 159. §. — bj 1868 : 29. mely a megváltást kényszer erővel rendeli el, és az eddigi viszony fentartását a felek beegyezése mellett sem engedi meg ; (30. §.) kihird. és életbe lépett nov. 9-én. c) 1868 : 29. 1. 31. 32. §. - d) u. o. 2. 3. §§. - e) melyek mind a tökére, mind ennek 5°/o félévi utólagos részletekben fizetendő kamataira nézve az ország jótállása alá helyeztetnek, és a jogosítottak által névszerinti értékben elfogadandók: de félévenkint kisorolás alá esnek, és a kisoroltak az országos pénztárnál névszerinti értékben beváltatnak. U. o. 4. 6. 8. §§. — f) u. o. 7§. — A váltsági tőkék és járulékaik az ország pénztára részére akként bizto.
