Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

II. rész. Vagyonjog

214 történt, a volt telkes jobbágy és zsellér mindegyik részére jutott osztályozott terület aránya szerint viselik. Ha a volt f. uraság a legelő elkiilönzés által netán neki jutható részről, akár a jelen törvény életbeléptétől 1. év alatt, akár később lemond, a legelő elkülönzésre minden igénye elenyészik, és habár a közlegelő használatának gyakorlatában volt, ez is végkép megszűnik, m) IV. Erdélyben ugy Kraszna Közé p-S zolnok Zaránd megyében és a Kővárvidéken: Az egyhatárbeli 1848-ig közösen használt összes gyeplegelők és nem erdei legelők a volt f. urak és volt jobbágyok közt felosztandók és pedig a volt f. uraknál majorsági, jobbágyoknál tulajdonukká vált öszszes földbirtokuk arányához képest. Azonban az egykori földesúr részére a közös legelőneklegalább egy negyedrésze teljes tulajdonul fentartandó. Ha a jobbágyok számára kihasitott gyeplegelőrész az 1848. év előtti gyakorlatot tekintve, azok nagyobb számú marháik tartására elegendő nem lenne, és ha egyszersmind a volt jobbágyok az 1848. évig erdei vagy havasi legelő használatában voltak, azoknak azon erdei, s illetőleg havasi legelőből pótlásul oly mennyiség adandó ki, hogy a számukra kihasitandó összes legelőtér az 1848-ig élvezett haszonvétel folytatására elegendő legyen. Ezen urb. illetményből csak annyi terület vonható le, a melynek közönséges becsértéke az eddig netán fizetett taksa vagy külön teljesített viszonszolgálmányok tőkéjének megfelel. — E tőke az eddigi évi bér vagy viszonszolgálmányok értékének húszszoros összegéből áll, de egy hatodrésze a beszedési és kezelési költségek fejében levonatik. A havasi legelő illetménynyel együtt az azon létező fák is az illetőnek tulajdonába mennek át, de ezek becsértéke is az illetményből levonandó, n) A lelkészek számára a legelő szintén birtokuk arányához képest szabandó ki, csakhogy ennek mindenik egyházközségben valláskülönbség nélkül azon helyen, hol az templommal vagy paplakkal el van látva, mindig annyinak kell lennie, a mennyit azon közép mérték tesz, mely ugyanazon határban egy külső birtokkal ellátott volt jobbágy számára rendeltetik. Az iskola tanitó számára minden esetben hasonló illetmény jár. Azon határokban, melyekben a volt földesúr az úrbérin kivül belső vagy külső birtokot se maga, se curialisták által nem birt, és a közös legelő jogával 1848 előtt sem élt, egyszersmind pedig a közös legelő az eljáró bíróság Ítélete szerint oly csekély, hogy a volt jobbágy szükségelt vonó marhái részére sem ád elegendő élelmet, a volt f. úr legelőrészt nem igényelhet. — Viszont a volt jobbágyoknnk sincs igé-