Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)
II. rész. Vagyonjog
196 birtok után. Puszta telkek egyes részei, melyek 1848. január 1. előtt nem urb. vagy ezt pótló szerződés szerint, hanem a megszállásig viszonszolgáltatás terhe alatt osztattak ki, szintén a birtokosok tulajdonai maradnak, e) A foglalásokra nézve : a ny. parancs szerint az urb. állománynak a földes uri földekből vagy a közös legelőbőli foglalás általi nagyobbitása, ugy annak az előbbi földesúr általi foglaláson alapuló kevesbülése az eddigi törvények szerint volt kezelendő, azonban azon korlátozással, hogy az 1820-dik évet meghaladó békés birtokot többé megtámadni nem lehetett. Az 1820 dik év óta történt ilynemű foglalások iránti keresetek is, ha a telkek tágositása és a legelő elkülönzése kéretett, a kereseti jog különbeni elvesztésének terhe alatt egyidejűleg voltak kérendők, és ezekkel egyszerre tárgyalandók s elhatározandók, és ha ezen munkálatok egyike sem kéretett, az ilyetén panaszok legfölebb a ny. parancs kihirdetésétől 3 év alatt voltak benyújtandók jogvesztés terhe alatt; f) a határidő azonban később 1859. december végéig meghosszabbíttatott, y) Az uj törvény szerint a foglalások kérdése ott, hol az urb. rendezés még meg nem történt vagy a közösség a legelő, erdőre nézve a volt földesúr, és a volt úrbéresek közt még fenáll, az eddigi törvények szerint Ítélendő meg, de a következő korlátok közt : a) az 1820 évi jan. l-ig fenállott békés birtok se egyik, se másik részről meg nem támadható ; b) az 1820. évi jan. 1-je óta 1859. év végéig történt foglalások iránti kereset csak ngy érvényesíthető, ha ezen kereset akár per utján, akár pedig együttlegesen a rendbeszedési, legelő vagy erdő elkülönzési perrel már 1859. dec. 31-ig megindittatott; c) mind az 1859-dik év végéig tett foglalások iránti kereset, a mennyiben ennek az a) b) pontok értelmében helye van, mind pedig az 1859. évi dec. 31-ke óta történt ujabb foglalásokra vonatkozó kereset összefoglalandó a már folyamatba lévő rendbeszedési, legelő vagy erdő elkülönzési perrel, a mennyiben ez már megindittatott vagy ezentúl e törvény alapján fogna megindittatni, s ezzel együtt jön tárgyalás és bírói eldöntés alá. kJ Az 1848. január 1. óta a volt földesúr beleegyezése nélkül keletkezett i r t v á n y o k foglalásoknak tekintetnek, i) A mint az urb. rendbeszedés végbe ment, és a földesúr és volt úrbéresek közt a közösség a legelő, erdő és nádlásra nézve megszűnt, a foglalások iránti kereset a közönséges magánjogi törvények alá esik. kJ A fennebb érintett és a volt jobbágyoknál maradt foglalások se a rnaradványí'öldek, se az irtások közé nem sorozhatok, és azok után legelő- vagy erdőilletmény sem kárpótlás nem jár. I)
