Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

II. rész. Vagyonjog

193 kívánta, egy tagban, legalább dűlők szerint vala kihasítandó. — Ezek igy előre elkészíttetvén, az uriszék kérésére a megye küldöttséget nevezett a végre, hogy az érdektelen mérnök segélyével az osztályzatot, uj tervet, térképet, és földkönyvet meghitelesitse; egyszersmind a felek közt fenforgó kérdéseket elintézni igyekezzék; a régi és uj állapotról egybehasonlitást készítsen, és az eszközlöttekről és tapasztalatokról jelentést tegyen. —Végre a feleknek ezek iránti terjes meghallgatása után az uriszék ítéletet mondott; és abban az épületek és javítások iránti kérdéseket is az igazság és méltányosság szerint eldönté. — Az Ítélet fölebbeztetett a megyei törvényszékhez, onnét a helytartótanácshoz mindig birtokon belől, és itélvénynyé válván, végrehajtatott, és miután a munkáló mérnök az ítélethez képest az illetőségeket kihasította, e munkálat birói küldöttség által meghitelesittetett. A mérési költségeket az uraság viselte; midőn azonban a jobbágyok kérték a szabályozást, ezek kézi és szekeres napszámokat ingyen adni tartoztak, d) a) 1836 : 10. Előszava. 3. 5. §§. Fenébb az 50. §-hoz. II. alatt 1840 : 7, 7. 13. §§. — A kiváltságból vagy az urbértől különböző jogczimből eredett perek, úgyszintén az úrbéri kötések megerőtlenitését illetők a törvény rendes útjára tartoztak. 1836 : 10. 4. §. — 6) 1836 : 1. 2. 4. §§. — c) ü. o. — d) 1836 : 10, 6. 10. §§-ok. 1840 : 7, 14. 15. 16. §§-ok. — L. alább 173. §-t. 164. §. Folytatás. III. Úrbéri rendezést, szabályozást igazító per, ugy folyt le, mint a II. alatt, csakhogy a szabályozás, rendezés folyta alatt elkövetett számítási vagy mérési hibák, vagy időjártával történt fogyatkozások körül forgott egyes jobbágyok érdekében, és az többször ismételhető volt. a) IV. Úrbéri lajstromot igazító per. Ennek helye volt, midőn a jobbágyi állományban vagy legelőben tapasztalt részbeli fogyatkozás az egész határ rendbeszedését szükségessé nem tette, b) V. Említendők még a tiszti ügyészi keresetek. 1) Szabad adás-vevés gátlása miatt 200 frt büntetés végett, c) 2) Úrbéri törvényen túli munkákra szorítás miatt ugyanazon büntetés végett. d) 3) Ismételt szándékos kártételek vagy kegyetlenség miatt a földesúr ellen 50 —200 frt büntetésre, e) Mindezek a megyei törvényszék előtt folytak. VI. Végre a kárt követelő perek a földesúr és jobbágyok közt; és pedig a földesúr ellen 60 frtig, a szolgabíró előtt birtokon kívüli fölebbvitellel, azontúl pedig a megyei törvényszék előtt. A földesúr pedig a jobbágyok ellen, bár nemesek voltak is, érdektelen becslés alapján, 13