Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

II. rész. Vagyonjog

101 volt, vagy ha az örökvallás apai adósságok miatt történt, melyeket a fiú maga fizethette volna; végre, ha az örökvallás a reménylhető és váraTuló (virtuális) jogokra is kiterjesztetett. A fennebb példaként felsorolt esetekben mindig a körül fordult a kérdés, vájjon az örökvallót vétkesség terhelte-e vagy sem, hogy a törvényes örökös sérelemről panaszkodhatott légyen. És mindenkor az örökvallás idejét kellett tekiuteni, nem pedig a későbbi kor véletlen változásait. Ha pedig a szerződés csak magánpecsét alatt kelt, jogsérelemnek helye nem volt. És ha az idegenités holt kézre történt, az magában foganatlau, és félre vethető volt. A jogsérelem alapjáni felbontásnak vagy félrevetésnek eredménye az volt, hogy a jószág vizszaváltathatott, egész ára, a hasznos épületek, javítások és költségek megtérítésével h). Ha pedig az örökvallás birtokon kivül történt, a győző is csak azt nyerhette, a mit az örökvalló birt: t. i. a puszta kereseti jogot i). aj „Tnvalidatio fassionis ex praejudicio, ex neglecta praemonitione, ex non observata admonitione." — b) Jogsérelem, praejudicium. Dec. 6. 13. ad invalid. fass. ex praejnd. — cj 1: 58. 59. 60. Sent. 77. 287. 171. ad inval. fass. ex praejud. Dec. 6. 13. u. o. — dj 1: 5. 57. Dec. 1. 13. 25. 45. u. o. — ej Dec. 3. 4. u. o. — fj 1: 62. — g) I: 59. 2. 3. §. 1723: 49. — hj 1635: 30. 1647 : 125. — i) Dec. 30. ad invalid. fass. ex praejud. — Bővebben Frank 189. §. 517—520. §§. 137. §. Uj törvények az örökvallást illetőleg. Az örökvallás tekintetébeni előbbi törvényeinken változás történt, a mennyiben a telekkönyvek életbeléptetése miatt a nemesi javak elidegenitése épen ugy mint egyéb ingatlanoké a telekkönyvi hatóság előtt történik. De a hol még az 1855. dec. 15-ki pátens értelmébeni telekkönyvek nem léteznek, ott az előbbi törvényes utakat és módokat lehet követni a). Mi pedig magát az azokból eredhetett jogsérelmet és érvénytelenítést illeti, mely az ősiségi alapból indult ki, e tekintetben az első lépés történt az 1848. 15. t. cz. által, melyben az ősiség elvileg eltöröltetvén, az ily keresetek szünet alá vétettek. De az 1852. nov. 29-ki pátens a nemesi javakat átruházás tekintetében mind a formaszerüség mind a jogra nézve egyenlősité b), és a fekvő javak tulajdonának a köz. ptkv. hatálya lépte előtt történt átruházásait sérelem, előintés elmulasztása, vagy közpecsét hiánya miatti perekkel jövőre meg nem támadhatóknak kimondotta c), ily kereseteket tehát jövőre végkép megszüntette, a folyamatban találtak folytatását pedig csak 11