Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

II. rész. Vagyonjog

144 menyesei értendők, kinek adatott a jószág. — Sokszor ez áll: „előbb fiörököseinek és maradékainak, azok kihaltával nőnemű összes mara­dékainak is;" — de ha ugy szól: „hogy a fimaradékoknak örökösen, a leány-maradékoknak pedig beirási joggal N. összegig," akkor a leánymaradék csak addig bírhatta a jószágot, mig a kir. ügynök a ki­tett összeget ki nem fizette. Sokszor pedig az adományos neve után azonnal ez következik: „és általa íitestvéreinek Jánosnak, Pálnak es ezek örököseinek, utódjainak." Lehetnek úgynevezett együttadományosok is, ugyanazon ado­mánylevélben, egy jószágra közös viszonos örökösödés nélkül, külön részekre; de közösen is, a mi férj és feleségre, valamint testvérekre nézve rendszerint állott, ha csak a levélből magából az ellenkező ki nem tünt. A szokatlan záradékok erőnélküliek, ilyen : a mi királyi kezeink­ből, ha hamisan becsúsztatott. Ezt pedig: más joga sérelme nélkül, vagy ha valamely kir. várunkhoz vagy egyházunkhoz nem tartozik, ha kimaradt volna is, beérteni kellett a). a) Bővebben Frank 15^. §. 120. §. A visszaháromlás okai. Különösen A) a mag­szakadás. Két fő ok volt, melynélfogva a jószág a kir. ügynökre, s illetőleg kir. adományozásra visszaszállott, t. i. a magszakadás és a bűntett. Magszakadás ugyan tulajdonkép lemenő íiörökös nélküli kiha­lást jelent, de az adománylevél záradékaira tekintve azt jelenti, midőn senki, kire az adománylevél záradéka alkalmazható volna, nem létez a). Ily esetben az adományos jószág a kir. ügynökre, a szent koronára visszaszáll, és mint visszaháromló uj adományzás alá esett; mert az utolsó kiváltságos örökös arról királyi jóváhagyás nélkül érvényesen nem intézkedhetett b) ; és nem is tett különbséget akár volt az utolsó kiváltságos örökös a jószág birtokában, akár nem, mert ha bár ő maga vagy elődje a jószágot el is adták, az mégis a kiváltságos örökös mag­szakadása után visszaszállott, és a kir. ügynök azt bármikor az elé­vülés ideje alatt elfoglalhatta, vagy a király azt a felkérőnek e jogczimen adományozhatta c). a) Láthatni a záradékokat a fennebbi 119. §-ban. — b) Erről alább a 130. §-ban és I. 65. 1715: 26. stb. — aj 1: 13. 4. 26. §. Bővebben Frank 150. §.

Next

/
Thumbnails
Contents