Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)
II. rész. Vagyonjog
134 megidézi, a távollevők vagy ismeretlen tartózkodásnak számára hivatalból gondnokot nevez, s ezt a hirdetménybe beigtatja. Az idézésben mindig kifejezendő, hogy az érdeklettek elmaradása a kártalanítás fölött hozandó érdemleges határozatot nem gátolja. A tszék a tárgyalás vezetésére kebeléből egy tagot s e mellé egy tollvivőt küld ki; ha pedig az eljárás több községben eszközlendő : a tszék a szükséghez képest több küldöttséget is nevezhet ki, melyek ugyanazon időben külön-külön községekben végzik az erjárast. A birói küldöttség a hirdetményi határnapon a helyszinén megjelenvén, mindenekelőtt az összeirás sorrendje szerint a kisajátító és az érdeklett tulajdonos közt az egyezséget köteles megkisérteni; ha ez sikerül, jkvbe vezetteti s ezt a felek által aláiratja. — Ezen egyeztetést folytatja mindaddig, a mig a kísérlet minden érdekelt fél irányában meg nem történt. — Az egyeztetés befejeztével a küldöttség azon feleket, kiket kiegyeztetni sikerült, felszólítja, hogy a kártalanítási összeg meghatározására szakértő becsüsöket nevezzenek. Az épületekre, az iparmüvekre, vizi s egyéb építményekre, ugy szintén az ingatlanok külön mivelési ágaira, a mennyiben e czélra különös szakképzettség kívántatnék, külön-külön szakértők nevezendők. A szakértőknek a törvénykezési rendtartásban kijelölt kellékekkel szükséges birniok; az érdeklettek, vagy azok, kik a kisajátítandó területre nézve telekkönyvileg kitüntetett jogokkal vagy igényekkel birnak, mint szakértők nem alkalmazhatók. A kisajátítónak jógában áll a becsű eszközlésénél rendesen alkalmazott szakértőit nevezni meg, kik azonban minden becsű eszközlése előtt a tvkezési rendtartásban meghatározott esküt letenni tartoznak. Ugyanazon község hasonérdekü birtoktulajdonosai egy-egy szakértőt együtt választanak; ha megegyezni nem tudnának, a viszonlagos többség dönt; ha pedig egy vagy több szakértő egyenlő mennyiségű szavazatot nyerne: ezek felett uj szavazás tartandó, és ha ez eredményre nem vezetne: az egyenlő szavazattal biró szakértők közöl egyik sorshúzás utján fog megválasztatni. Ha pedig valamelyik fél szakértőt választani vonakodnék: helyette a birói kiküldött fog szakértőt nevezni. — Az idézett, de se személyesen, se képviselőik által meg nem jelent érdeklettek azon jogvélelem alá esnek, hogy a távoliétök alatt végbement kártalanítási eljárásban megnyugosznak. Ha a szakértők ellen valamelyik félnek kifogása van: azt ott rögtön tartozik előadni. Ily kifogások felett a biró azonnal határoz, illetőleg uj szakértő választását eszközli. A biró minden szakértő bizottsághoz elnökül egy harmadik szakértőt nevez ; ezután a becslő-bizottságokat megalakultaknak kijelenti,
