Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

II. rész. Vagyonjog

95 A ki előbb valamit más nevére birt, annak birtoka átadottnak tekintetik, ha a birtokos, kinek nevére a dolog biratott, birtokátadási szándékát kijelentette a). á) Az átadásról mint tulajdon szerzési módról alább 98. §. 82. §. A birtok különböző felosztása. I. Jogszerű vagy jogszerűtlen birtok, (justa vei injusta possessio). Jogszerű a birtok, ha igazolható, vagyis, ha oly cz*imen szereztetett, milyenen tulajdont is szerezhetni; eredeti szerzésnél, p. o. elfoglalás, lelés; közvetettnél mástól, p. o. ajándék, csere, adás-vevés; és épen azért csupán birtok és nem vált tulajdonná: mert az átadó nem volt tulajdonos, vagy másként az átruházás körül valami hiány forog fenn; — ellenkező esetben jogszerűtlen, ha t. i. erőszakos foglalás, tolvajlás utján jött létre a). II. Jóhiszemű vagy rosz hiszemű; jóhiszemű, ha a birtoknyerő ugy hitte, hogy ahhoz teljes joga van, mert jó lélekkel vette; rosz hiszemű, ha tudta, hogy joga nincsen, mégis a birtokba lépett 6), p. o. tudta, hogy a kitől átvette, csak őrző vagy zálogtartó volt. A birtoknak jó vagy rosz hiszeműségét peres esetekben a biró határozza meg. Kétség esetében azonban az elővélemény a birtok jóhiszeműsége mellett áll. a) Törvényes vagy törvénytelen birtoknak is neveztetik a jogszerű, vagy jogszerűtlen birtok. Frank 139. §. — A czim magában foglalja a birtok jogalapját, mely közönséges életben módnak is mondatik. — De a jogéletben a czim gyakran csak jogot ad, és a birtok valóságos megszerzésére a czimnek, s illetőleg jogczimnek a biró előtt érvényesítése szükségeltetik: innét származnak a követelések a dolog átadására, teljesítésére. — V. ö. auszt. ptkönyv 316. 317. 320—322. §§. — b) A jó <'s rosz hiszemű birtok törvényes foganatjai alább a 84. §-ban. 83. §. A birtokkal járó jogok. Minden birtokosnak különbség nélkül a) jogában áll birtokát védeni, az erőt erővel eltávoztatni, és a megtámadót vagy háborgatót nyomban visszaűzni b), sőt ha ezen mód nem használt, vagy meg nem kisértetett, a bírósághoz járulhat visszahelyezési keresettel egy év és nap alatt rövid uton, kárát és költségeit, azontúl pedig rendes per utján, és a megszűnt hasznok megfcéritését, c) sőt hatalmaskodás diját is követelheti d). A törvény megengedi, hogy egy év lefolyta előtt a jószágot visszafoglalhassa e). Az eljárás elvei szerint pedig: 1) birtokának okát mindaddig senki sem tartozik adni, még az ellenfél bizonyítékaival nem ter-