Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)
I. Általános rész
S7 V. CZIM. A jogokról. 72. §. A jogok megkülönböztetése. A jogok különfélék. Fő megkülönböztetéseik azonban a következők : 1) Dologi-, vagyoni vagy személyes jogok, a mint közvetlen tárgyát dolgok, vagyonnemüek teszik, vagy mások cselekvényei, teljesitései; az első rendűek dologbani, a másod rendűek dologhozi jogoknak is neveztetnek, a mennyiben t. i. a jogosított azokat tekintet nélkül bizonyos személyre, tehát átalánosan bárki ellenében, vagy csak bizonyos kötelezett személy ellenében érvényesítheti; az első rendüekhez sorozhatok a birtok-, a tulajdon-, a szolgalmi és zálogjogok, a másod rendüekhez pedig a követelési jogok; azonban a dologi vagyoni jogoknak közvetlenül dolog lévén tárgya, tulajdonképeni dologbani jogok csak ezek lehetnek, és igy a zálogjog magában véve dologbani jognak nem tekinthető, mivel az a személyes jog vagyis a személy ellenébeni követelés kifolyása; de a mennyiben a dolog-vagyon bárki birtokosa ellen érvényesíthető, csak annyiban dologi, illetőleg dologbani jognak mondható. Az előbbiek birtokkeresetet, az utóbbiak pedig személyes keresetet alapítanak a). 2) A jogok továbbá vagy szorosan személyes, vagy vagyonbeli jogok; szorosan személyesek, a mennyiben attól el nem választhatók, másra át nem ruházhatók, p. o. a személynek holtiglani tartása, lakása, a személyes szolgalmak; b) — ilyenek a személyes kötelezettségek is, a mennyiben egyéni képességen alapulnak. Az ily személyes jogok és kötelezettségek a személy halálával megszűnnek, és ugy mint más e rovat alá nem eső jogok s kötelezettségek az örökösökre át nem szállnak c). A vagyonbeli jogok (jura reália) az ingatlan birtokához kötött és azzal járó jogok, ilyenek: a házhoz kötött kávéházi jog, az egyházpártfogási jog, a regálék d). 3) Közönséges és különös jogok; különös jogok a törvény különös kedvezményei: mint a hajadonjog a családi hitbizományokból, az özvegyi jog, a hitbér stb.; e) a legkülönösebbek, mintegy a törvényből kiválók a kiváltságok f). 4) Már létező vagy csupán reménylhető jogok (jura virtualia) p. o. a várandó örökség.