Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)
I. Általános rész
81 nincs is szükség; valamint gyakran az erőszak, félelem vagy tévedés miatt, mivel ezeket a teljesítést követelő ellenében kifogásként is lehet görditeni. A kiskorúságban kötött egyéb nem adóssági szerződések pedig revocálandók és félretétethetők vagy erőtlenithetők. A végrendeletek külső kellékek hiányából erőtlenithetők, belső kellékek miatt nemcsak erőtlenithetők, hanem félre is tehetők p. o. 1836. 14. 8. §. Több példák alább 219. 299. 302. 310. 344. §§. v. ö. a 231. §. III. alatt. - bj P. o. 1802 : 21. §. — c) Ha a szerződő fél később megtébolyodott, vagy p. o. a bekövetkezett nősztehetlenség a házasságban. — d) A mennyiben az által mások jogai nem sértetnek p. o. a protestánsoknál az elválás alább a 320. §. — ej Számos végrendeletek, szerződések, bár a törvény előtt semmisek vagy megerőtlenithetők, mégis foganatba lépnek, mert a semisség vagy megerőtlenités rendszerint magánérdek; de ha közérdek forog fenn p. o. a házasságban, ott a fellépés hivatalból is megtörténhetik, v. ö. alább 322. §. — Ide vehető az is, ha erőtlenitési kereset az elévülési határidő alatt meg nem indittatik; p. o. a köv. §-ban v. ö. a 87. §. 66. §. Különösen a kiskorúság. 1) A fiakra nézve. A kiskorúak cselekvényeik jogérvényességi kérdése magánjogunk legszövevényesebb kérdései egyikét képezi a). És nem ok nélkül, mert az erre vonatkozó törvényeink majd egymással ellenkeznek, majd pedig homályosak, tökéletlenek, majd végre a jogtudományi irók által különfélekép magyaráztatnak, elannyira, hogy el lehet mondani magokról a nevesebb Írókról, hogy a hány az iró, annyiféle a vélemény b); azonfelül a jogélet ugy a felek közt mint a biróságnál oly jelenségeket mutat fel, melyek az irók véleményével sok tekintetekben ellenkeznek. Kisértsük meg tehát az e czélra szolgáló szabályokat a következőkben: 1) A gyermekkori jogcselekvény jogérvénynyel nem bir, és sem jogot, sem kötelességet nem alapit c). 2) Verböczy szerint a 12 éves fiuk ügyvédeket vallhatnak, 16 éves korukban adósságokról és zálogokról, 18 éves korukban arany, ezüstnemüekröl és egyéb ingóságaikról, 24 éves korukban minden javaikról szabadon rendelkezhetnek cl). Ez azonban ugy látszik oly kiskorúakra szól, kik tettleg atyai vagy gyámi vagy gondviselői hatalom alatt nincsenek, mivel Verbőczynek ezen tana után keletkezett későbbi törvény e) azt rendeli, hogy az árvák törvényes korukig (24-ik életévökig, mivel a „legitima" szó itt mint gyakran másutt a „perfecta" teljessel felcseréltetett) gyámság alatt legyenek és azon időközben, (egyébiránt fenmaradván az árvákról szóló régibb rendelések) ingó javaikról magok nem intézkedhetnek; ez azonban csak oda mutat, hogy a gyám az ily intézkedéseket megronthatja, mint tudta és belegyezése nélkül történteket, különben megállnak f). 3) A kiskorúaknak szülőik, gyám vagy gondnokaik beleegyezése 6
